Két dolog biztosan nem változott tavaly január óta: továbbra sem vagyok vegán, és a kíváncsiságom sem csökkent az új dolgok iránt. Amikor azon gondolkoztam, mit is írhatnék az idei Veganuár* kapcsán, a lehető legegyszerűbb dolog jutott eszembe, vagyis, hogy ideje tisztázni az egyes fogalmak mögött meghúzódó diétákat. Többféle miértje is van a témaválasztásomnak, de azt hiszem, az i-re az tette fel a pontot, hogy ismét találkoztam egy olyan étlappal, amelyen a halas fogásokat a vegetáriánus ételek alatt sorolták fel.

Ha a táplálkozás kapcsán a mindenevő kategóriától haladunk a kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyasztók felé, akkor azt mondhatjuk, hogy a következő lépés a peszkateriánus étrend. Akik ezt választják, azok nem fogyasztanak húsokat (például baromfit, sertést, marhát), csak halféléket és tengeri herkentyűket. Ez az étkezési forma hasonló a kulturálisan kialakult mediterrán diétához, hiszen ugyanúgy előtérbe helyezi az egészséges alapanyagokat – a sok gyümölcsöt, zöldséget, olajos magvakat, illetve az ómega-3 zsírsavat –, azonban nem találhatók meg benne a húsfélék.

A vegetáriánus étrend teljes mértékben mellőzi az állatok elfogyasztását, tehát sem a húsok, sem a tengeri herkentyűk nem képezik a részét, azonban az állatok által előállított élelmiszereket tartalmazza, mint például a tojást, a tejet  és a tejtermékeket. Ezt a tábort erősítem én is. A vegetáriánus táplálkozáson belül többféle különböző diéta létezik, például:

  • laktovegetáriánus: tejet és tejtermékeket fogyaszt, tojást viszont nem;
  • ovovegetáriánus: a tojást megeszi, de a tejet, tejtermékeket nem;
  • ovo-lakto vegetáriánus: csak a húst mellőzi, tojást, tejet és tejtermékeket fogyaszt.

A vegetáriánus étrend egyébként sokaknál egyfajta átmenetnek minősül. Azok például, akik etikai vagy környezetvédelmi megfontolásból akarnak áttérni a vegán életmódra, sok esetben először vegetáriánusok lesznek. Közülük sok embertől hallom, és a környezetemben is azt tapasztalom, hogy általában a sajtokat engedik el a legnehezebben. Ahhoz viszont, hogy valaki vegán lehessen, az elengedés alapfeltétel, ugyanis ez a táplálkozási mód semmilyen állati eredetű élelmiszert nem enged fogyasztani. Ilyenek többek között a tej és tejtermékek, a tojás, az állati zsiradékok (libazsír, kacsazsír stb.), a zselatin és a méz, de ide tartoznak a rovarokból kinyert ételszínezékek is, mint például a kárminvörös. Ennek az étrendnek is többféle verziója létezik, mint például a nyers vegán irányzat. A vegánság nem áll meg az étkezési szokásoknál, ez az életmód ugyanis mellőzi az állati bőrből készült ruhák, az állati eredetű összetevőket tartalmazó higiéniai és kozmetikai termékek használatát is. Létezik például vegán bor, amely előállításához nem használnak állati eredetű alapanyagokat.

Minden étrend követői valamiféle meggyőződés szerint étkeznek úgy, ahogy. Ez lehet egészségügyi, kulturális, vallási vagy személyes preferencián alapuló megfontolás. Én az élni és élni hagyni elv jegyében továbbra is azt tanácsolom mindenkinek, hogy étkezzen úgy, ahogy szeretne, ahogy neki megfelelő, de ne hagyja ki az egyenletből a nyitottságot és a kíváncsiságot, mert úgy lesz teljes az élmény.

** Egy kis kitérő a tejtermékek fogyasztásával kapcsolatban:

Az emberi szervezet alapállapota, hogy a laktózt (a tejben található cukrot) csak csecsemőkorban tudja lebontani, amikor még az anyatej a fő táplálékforrása. A laktóz lebontásához szükséges laktáz enzim termelése a kora gyermekkor után csökken, vagy teljesen leáll. Az, hogy valakiknél a tejtermékek megemésztése felnőttként is gondtalanul zajlik, egy késői evolúciós fejlődés eredménye. A laktózérzékenység tehát nem új keletű dolog, sőt, az újdonság éppen az, hogy vannak, akik felnőttként is képesek lebontani a laktózt. Ez az állapot a laktázperzisztencia, amely az állattenyésztés elterjedésével alakult ki, de a világ népességének csak a 35%-át érinti, a maradék 65% továbbra is laktózérzékeny.

 


vegán recept Impulzív Magazin

Vegán mac & cheese

Egyszer olvastam valahol, hogy minden országnak megvan a maga sajtos tésztája. Nálunk itthon ez a tejfölös, trappista sajtos verzió, az olaszoknál a cacio e pepe, az amerikaiaknál pedig a mac and cheese. Eddig nem készítettem ilyet, nem is nagyon került a látóterembe, de egyik hétvégén megkívántam. Már éppen kezdtem utánajárni, hogyan lehetne a legjobban kivitelezni, milyen sajtot is vegyek hozzá, amikor bevillant, hogy mi lenne, ha vegán módon készíteném el. És itt jön vissza az a fajta kíváncsiságom, amit a cikk elején említettem. Megeszem mindent, ami a mac and cheese-ben alapból megtalálható, de valahogy egy kicsit könnyebb verzióra vágytam. Tehát egy erős fordulattal vegán alapanyagok után kezdtem kutakodni, és elkészítettem életem első és egyben zseniálisan finom amerikai „sajtos” tésztáját. Ha nyitott vagy, akkor szerintem abszolút kipróbálós és elronthatatlan.

Hozzávalók:

  • 1 fej vöröshagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 3-4 szál közepes répa
  • 3 karfiolrózsa, kb. tenyérnyi nagyságú (a legjobb, mint mindig – ha friss)
  • 150 g natúr kesudió
  • 100 g sörélesztőpehely
  • 2 tk. édes fűszerpaprika (csakis kalocsai!)
  • fél tk. kurkuma
  • némi szerecsendió, só és bors

Elkészítés:

  1. Első lépésként be kell áztatnod a kesudiót 2-3 dl vízbe. Már fél óra alatt is eléggé megszívja magát, addig elő is készülhetsz, de az sem baj, ha több órán keresztül a vízben hagyod.
  2. A vöröshagymát, a fokhagymát, a répát és a karfiolt nagyobb darabokra vágva futtasd meg egy kevés olajon, majd önts rá annyi vizet, amennyi ellepi, és kezd el főzni.
  3. Amíg készül, a kesudiót és kb. 1 dl-t az áztatóvizéből tegyél turmixba, majd keverd krémesre, hogy teljesen homogén legyen, zavaró darabkák nélkül.
  4. Amint a zöldségek megpuhultak, egy kis főzővízzel együtt tedd őket is a turmixba.
  5. Ezután jöhetnek a fűszerek és a sörélesztőpehely, majd az egészet turmixold teljesen krémesre. Közben érdemes figyelned az állagát: először inkább kevesebb levet adj hozzá, hogy ne legyen túl folyós. Amint krémes lesz, készen is vagy.
  6. A kóstolás elengedhetetlen, mert jól fűszerezni csak úgy tudod. Ha mindennel elégedett vagy, akkor jöhet az al dente durumtészta (mert azért az olaszok is tudnak ám valamit!) és a tálalás.

A mac and „cheese”-t fogyaszthatod magában, vegán sajttal megszórva vagy bármilyen, kicsit megpárolt zöldséggel, de egy friss salátával kiegészítve is finom fogás. A titok a kesudióban és a sörélesztőpehelyben van, ezektől lesz igazán sajtos az íze. A karfiolt szintén ilyen megfontolásból szoktam beletenni, mert számomra nagyon jól kiegészíti a sajtos ízvilágot.

* A Veganuár, vagyis vegán január egy olyan kezdeményezés, amely arra ösztönöz bennünket, hogy az év egy hónapjában – januárban – próbáljuk ki a vegán életmódot. A cél nem csupán az, hogy fokozatosan átálljunk a növényi alapú táplálkozásra, hanem hogy a nem vegán kozmetikumok, ruhák és egyéb tárgyak vásárlását is kiiktassuk a mindennapi életünkből.

Fotó: Panna

 

Szerző