Április a Föld Napjának hava, és ennek apropóján mi is úgy döntöttünk, hogy arra fókuszálunk, ami mindannyiunknak oly kedves: a Földre, a környezetünkre, és ezzel együtt arra, hogy mit tehetünk mi, hétköznapi emberek annak érdekében, hogy kedvesebbek legyünk ezzel a gyönyörű hellyel, ahol élünk.

Ha komolyan vesszük ezt a küldetést, gyorsan rá kell jönnünk, hogy az út hosszú, tele van állandó tanulással és sokszor kísérletezgetéssel.  De olyan út ez, amit mindannyiunknak el kell kezdeni, mert közös otthonunk megóvása mindannyiunk feladata és felelőssége. Mit tehetünk tehát? Elkezdhetjük csökkenteni az általunk termelt hulladékot, ezáltal megtéve az első lépést egy szebb, tisztább jövő felé.


Mit jelent a zero waste?
A zero waste egy olyan életmód, ami az általunk termelt hulladék lecsökkentésére, minimalizálására törekszik. Egy fenntartható szemlélet ez, mely az élet minden területére kiterjed. Ha egy ilyen életmódra törekszünk, az kihat a környezetünkre is, hiszen csökkentjük a fogyasztásunkat, kevesebb szemetünk kerül lerakókba, és csökken az előállítás és a szállítás miatti szennyeződés is. Persze mondhatjuk, hogy egyedül kevesek vagyunk, de ha minél többen megtesszük akár csak az első lépéseket is, akkor már jó úton haladunk, és kézzelfogható hatása lehet a döntéseinknek.
Mint minden életmódbeli változtatást, érdemes ezt is kicsivel kezdeni: nem arról van szó, hogy most azonnal meg kell szabadulnunk mindentől, ami nem illik bele a zero waste szemléletbe. Ehelyett érdemes fokozatosan belevágni a változtatásba, lépésről lépésre haladni. Ehhez adunk most tippeket.


Első lépés: akarni kell
Senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy máshogy éljen, még akkor sem, ha mindannyian felelősek vagyunk a bolygónkért. Éppen ezért kell saját magunkkal kezdeni a változást, és ha szerencsénk van, ezzel inspiráljuk majd a környezetünkben élőket is. Ha komolyan szeretnénk belevágni egy fenntarthatóbb életmód kialakításába, akkor a kulcs, hogy akarnunk kell. Annyi kényelmi megoldáshoz szoktunk már hozzá, és annyi új dolgot kell még tanulnunk – és ehhez bizony akarni kell a változást. Már csak azért is – és itt jön a csavar –, mert senki nem fogja a szükséges információkat kiskanállal beadagolni nekünk. Magunknak kell utánajárni az információnak, amire szükségünk van, és felelősséget vállalni az életmódunkért – ez pedig nekünk, 21. századi embereknek, egy kicsit mindig elrettentő. A jó hír az, hogy az internet telis-tele van számunkra hasznos információval a témában.


Második lépés: mi kerül a kukába
Sokszor talán tudatában sem vagyunk annak, mennyi szemetet termelünk, és hogy mivel termeljük mindazt. Épp ezért érdemes körbenéznünk a saját házunk táján, kiteregetni a szennyest. Mi az, amit eldobunk? Milyen szemetet termelünk a konyhában, a fürdőszobában, a mindennapjainkban? Ahhoz, hogy változtatni tudjunk, azt is látnunk kell, hogy min kéne változtatnunk. És ha már kuka, jó tudnunk, melyik kukába mi kerülhet. Ami a komposztba kerülhet, annak ott a helye, ami a szelektív kukába, annak ott. A lejárt gyógyszereket, krémeket a legtöbb gyógyszertárban gyűjtik, ezeket nem szabad a kukába dobni, ahogy például az elemeket sem, ezeket is kijelölt gyűjtőhelyre kell vinnünk. Gyakran szerveznek gyűjtéseket elektronikai hulladékokra, ezeket is érdemes nyomon követni. Vannak kijelölt ruhagyűjtők is, de jó állapotú ruháinkat (sőt, egyéb használati- és dekortárgyainkat is) adományként is felajánlhatjuk bizonyos szervezetek számára.


Harmadik lépés: könnyű cserék
Keressük meg, mik azok a dolgok, amiket könnyedén leválthatunk. Sokszor veszünk elviteles kávét? Ideje befektetni egy utazó bögrébe. A heti bevásárlás műanyagzacskó halmazt termel és már a műanyagzacskókat tartalmazó zacskónk is megtelt? A sok zacskót egy vászontáskával és hálós zöldség szatyorra cserélhetjük, amiket újra és újra használhatunk. Ha emellett még a műanyagpalackos víz helyett átállunk a csapvízre és egy kulacsra, máris jelentősen csökkentettük az általunk termelt szemét mennyiségét.


Negyedik lépés: menjünk tovább
Az egyszerű cserék után, amik megadják a kezdeti motivációt és sikerélményt, jöhetnek a nagyobb falatok. Nézzünk körbe helyiségről-helyiségre, hol mit tudunk kiiktatni, lecserélni. A konyhából már kiiktattuk a műanyagszatyrot, komposztálunk, nincs több műanyagpalack, mit tehetünk még? Első lépésben kereshetünk például olyan mosogatószert, ami kíméli a vizeinket, ráadásul újrahasznosítható a csomagolása is – vagy, még jobb, csomagolásmentes, hiszen ilyen is létezik, ez nem más, mint a mosogatószappan. A szivacsunkat luffaszivacsra, a papírszalvétákat mosható textilre cserélhetjük – ezeket, ha ügyesek vagyunk, akár maradék anyagból, vagy már nem használt ruhadarabokból is elkészíthetjük. Ugyanígy a papírtörlő helyett is használhatunk konyharuhát. (Arról, hogy például a fürdőszobában mit tehetünk, hamarosan egy külön cikkel is jelentkezünk.)


Ötödik lépés: a mindent átható szemléletmód
A nap végén, ez az egész nem arról szól, hogy műanyagzacskót használunk-e vagy vászontáskára váltunk, hogy szappanra cseréljük-e tusfürdőt. Az egész életünket átható szemléletről van szó, arról, hogy tudatos fogyasztókká váljunk a döntéseinkben, hogy úgy éljük a hétköznapokat, hogy azzal a lehető legkevesebbet ártsunk bolygónk többi élőlényének – beleértve saját magunkat is. Arról, hogy ebben a fogyasztói társadalomban, ahol minden arra ösztökél minket, hogy vásároljunk, felhalmozzunk, eldobjunk és újat vegyünk, úgy döntünk, a kevesebb több, az újrahasznosítás és újrafelhasználás jobb, az egyéni felelősség pedig nem elhanyagolható.


A Jelenlét podcast adásban épp erről beszélgettünk.