Rántott hús, pörkölt, szalonna… ott sorakoznak szinte minden magyar ember asztalán, vagy mégsem? Egy ideje már próbálunk jobban odafigyelni arra, hogy egészségesebben táplálkozzunk, de mindig jönnek újabbnál újabb ajánlások, és mi csak kapkodjuk a fejünket. Nem csoda, hiszen mostanában már azt is gyakran hallani, hogy ne együnk vörös húsokat, és az állati zsiradék amúgy sem jó, a vegán életmód pedig egyébként is etikusabb választás a környezetünkkel szemben. Ne lepődjünk hát meg, ha ezzel a témával kapcsolatban is teljesen összezavarodtunk.

A legrosszabb, amit ebben a helyzetben tehetünk, ha szorongunk és bűntudatunk van, pedig ezek az érzések sosem vezetnek jó útra. Ami igazán működik ilyenkor, az elsősorban az alapos tájékozódás, a szervezetünk működésén és a lehetőségeink ismeretén alapuló szakértői tanácsok megfogadása, valamint az egyensúlyra törekvés testi és lelki szinten egyaránt – vagyis az életmódváltás. Hogy segítsem a táplálkozási trendek sűrűjében való eligazodást, összegyűjtöttem Nektek egy csokorba néhány gondolatomat és tapasztalatomat.

A húsfogyasztásról általában
Az első, hogy nagyon fontos a fogyasztott hús minősége, illetve hogy milyen forrásból származik. Hiszen a legelőn nevelt állatok húsa olyan kategóriát képvisel, amely még energiájában is jobb minőséget hordoz. Azért lássuk be, hogy ez a forma etikai szempontból is magasabb szintjét képviseli az állattartásnak, mint a nagyüzemi tenyésztés. Azt gondolom, ha igyekszünk fokozatosan visszatérni a természetes alapokhoz, és idővel ez a minőség lesz elérhető a sarki hentesnél, a húsboltokban és a nagyobb áruházak polcain is, már sokat tettünk azért, hogy a természet és mi emberek újra összhangba kerüljünk egymással. A helyzet az, hogy a húsféleségek nagy része azért nem egészséges, mert a természettől elszakított, kegyetlen körülmények között tartott és agyongyógyszerezett (pl. antibiotikum) állatok húsából nyerik. Ennek a hátterében pedig nem a túlzott húsfogyasztás áll – persze az is közrejátszik benne –, hanem inkább a profit, és az emberi kapzsiság. A vásárlók körében népszerű felvágottak például – különösen a boltban vásárolt termékek esetén –, sajnos tele vannak mindenféle adalékanyaggal és tartósítószerrel. Az egyik ilyen gyakran használt ízfokozó, amire sokan érzékenyek, a nátrium-glutamát (MSG).  Ez a típusú allergia egy teszt segítségével könnyen kimutatható, amit én is alkalmazok a vendégeim körében. Szóval az egészségünk szempontjából nem a húsfogyasztás az alapvető gond, hanem az élelmiszeripar által alkalmazott adalékok. Éppen ezért jó lenne, ha sokkal tudatosabbá válnánk ezzel a témával kapcsolatban is. A vörös hús tehát nem káros! Természetesen a minőségi hústermékekről beszélek, az általam mindig emlegetett mértékkel való fogyasztást szem előtt tartva. A húst egyébként a praxisomban többnyire terápiás céllal javaslom, persze csonttal és belsőségekkel kiegészítve az étrendet, az egyén egészségi állapotát figyelembe véve. Végül a húsféleségek minőségén túl, persze az elkészítés módjára is gondot kell fordítanunk.

Húsfogyasztás kontra vegetáriánus/vegán étrend
Napjainkban egészségügyi vagy etikai okokra hivatkozva sokan áttértek a vegetáriánus vagy vegán táplálkozásra. Jómagam is 8 évig követtem ezt az utat, bizonyos hormonális problémák miatt, amik azóta teljesen megszűntek és vissza sem tértek, így alkalmanként természetesen én is fogyasztok húst. Szóval nekem alapvetően „bevált” ez az életmód, de annak bevezetését rengeteget szakmai utánajárás előzte meg, valamint tudatos elhatározás, hogy kezembe veszem a sorsom irányítását. Fontosnak tartom, hogy a vegetáriánus vagy vegán étrendre való áttérést minden esetben szakember irányítása alatt tegyük meg, mert egy ilyen típusú, rosszul összeállított táplálkozási mód, sajnos éppen annyi gondot tud okozni, mint a túlzásba vitt húsfogyasztás. A vegetáriánus menüben ugyanis általában több a szénhidrát és a cukor, valamint gyakran helyet kap benne a sokak számára kerülendő tej és tojás is, ami érzékenység esetén különösen problémás lehet. Ráadásul ebben az esetben is számolnunk kell az élelmiszeripar jelenlétével, ami már a vegetáriánusok és vegánok számára is könnyen elérhetővé tette a feldolgozott élelmiszereket – ez pedig egészségügyi szempontból, az egyik legnagyobb probléma.  Mint szakember, a vendégeim körében senkit nem szoktam rá- illetve lebeszélni a húsevésről vagy a vegetáriánus/vegán táplálkozásról, ugyanis mindig sikerül megoldást találunk arra, hogy se éhezés, se vitaminhiány ne alakuljon ki a szervezetben, miközben a bekerülő méreganyagok mennyiségét megpróbáljuk minimalizálni. Éppen ezért a legfontosabb szempont, amit ajánlani szoktam és jómagam is alkalmazok az egészséges étrend kialakítása során, hogy a lehetőségeinkhez mérten a feldolgozatlan élelmiszereket keressük – fogyasszunk sok zöldséget és magas proteintartalmú gabonákat (pl. quinoa, köles), mert tény, hogy a növényi táplálék is tartalmaz aminosavakat.  Szeretem használni az algákat és a virágport is, főleg a vegán étrend esetén, de mindenki számára hasznos lehet megismerni azokat az alternatívákat, melyeket a természet tartogat.  Ha vegán módon táplálkozunk, akkor kiemelt figyelmet kell fordítanunk a B12 vitaminra, mert hiánya súlyos vérszegénységhez vagy akár szívritmuszavarhoz is vezethet. Mennyiségét a szervezetben fermentált ételek, algák és sörélesztő fogyasztásával növelhetjük. Ezek az élelmiszerek egyébként minden táplálkozási típus esetén jó hatással vannak a szervezet egészséges működésére.

A döntés, és ami mögötte van
Amikor a praxisomat felkereső vendég számára egy új étrend kialakítása a cél, akkor a következő szempontokat mindig szem előtt tartom, hogy a neki legmegfelelőbb táplálkozási módot tudjam kiválasztani. Ilyenkor a vendégem vércsoportja, általános fizikai állapota – melyet a HKO= hagyományos kínai orvoslás szerint állapítok meg –, vérképe és anyagcseretípusa alapozza meg a döntésemet, melyben természetesen az illető személyes ízlésvilágát is hagyom érvényesülni. Általánosságban elmondható, hogy a természetes, tiszta forrásból származó ételekre építem fel az étrendi változtatást. A heti egyszeri vagy kétszeri húsfogyasztás módjaként pedig a kevés zsiradékkal való elkészítést szoktam javasolni – például a párolást, a pörkölt, a leves, esetleg a grillezett formát. A vendégeim körében nagy népszerűségnek örvend a felvágottak kiváltására szolgáló sült hús vagy az otthon is könnyen elkészíthető borjúmájkrém ötlete.

A minőségi zsiradék a lényeg
A szervezetünk számára igenis fontos, hogy időről időre megfelelő minőségű zsiradékkal lássuk el. Igaz ez akkor is, ha a hús szerepel az étrendünkben, és akkor is, ha nem. A növényi olajok közül szinte egyiket sem ajánlott hevíteni, ezért, ha sütés-főzésről van szó, akkor lehetőség szerint a kacsa-, a liba- vagy mangalicazsír, esetleg a szalonna legyen az alap. Az extra szűz kókuszzsír is használható, de csak mértékkel, mert a kutatási eredmények egyelőre megosztják a vele kapcsolatos véleményeket. Sokszor használom és ajánlom is másoknak az Ájurvéda által gyógyászati célra is alkalmazott tisztított vajat, más néven ghít. Jómagam egyébként annak a híve vagyok, hogy válasszuk inkább azt, ami helyben is elérhető. Mivel többnyire zsiradék nélkül sütök és főzök, ezért a szükséges zsírmennyiséget utólag öntöm az ételre – a párolt zöldségekre, a tésztára vagy éppen a salátára. Nagy kedvenceim a tökmag-, a szőlőmag-, az avokádó- és lenmagolaj. Elsősorban a csontok számára nélkülözhetetlen kalcium forrásaként szoktam ajánlani a mákolajat, de érdekes zsiradékpótló lehet a halolaj is. Az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen elemei a különböző magvak és diófélék is. A napraforgómagot, a mákot, a tökmagot és lenmagot (frissen darálva) is kis mennyiségben, napi szinten érdemes az étrendünk részévé tenni, és ez igaz a diófélékre is. Nagyon szeretem mostanában a tökmagkrémet, amit bárki elkészíthet akár otthon is – kitűnő szendvicsalap, de egyéb ételek finom kiegészítőjeként is megállja a helyét. A dió- vagy mogyorófélékre való érzékenység esetén se mondjunk le a magvak értékes tápanyagairól, ilyenkor érdemes kiteszteltetni, hogy mely magok fogyaszthatók továbbra is biztonsággal.

Dióhéjban
Ne féljünk a húsfogyasztástól, de tudatosan és mértékkel, esetleg terápiás céllal építsük be az étrendünkbe. Azt se felejtsük el, hogy rengeteg protein található egy jól összeállított vegán menüben is, így nem gond, ha ezt az utat választjuk, de akkor mindenképpen figyeljünk oda, hogy elegendő B12 vitaminhoz jusson a szervezetünk. Ismerjünk meg minél több tiszta, feldolgozatlan élelmiszert. Próbáljunk ki új zöldségféléket, gabonákat, magvakat, és zömmel ezek tegyék ki a táplálkozásunk nagyobb részét. Ahogy a mondás tartja: „A változatosság gyönyörködtet.” – és ez nagyon igaz az étkezésünkre is. Azonban a puffadás, az ok nélküli, rendszeres fáradtság és egy eltéréseket mutató vérkép mögött érdemes feltárni a háttérben megbújó esetleges étrendi problémákat is. Ebben a segítségetekre lehetek – szerencsés esetben a szakorvossal együttműködve –, ahogy abban is, hogy a számotokra legmegfelelőbb étrendet alakítsuk ki. Egy új táplálkozási utat, amely nem jár lemondással, de egészségesebb és tudatosabb étkezést és életmódot jelent, nem a divattrendeket követve, hanem szakmailag megalapozottan és egyénre szabottan.

A cikkben megjelenő fotókat az Otthon a konyhában receptfüzetből válogattuk.