Egy magyar ember évente átlagosan 4-5 kilogramm halat fogyaszt. Ezzel mi vagyunk a sereghajtók valamennyi európai ország mögött, annak ellenére, hogy egy hazai felmérés szerint nagyon is egészségesnek tartjuk a halhúst. Sajnos azonban a magyar halkultúra és ezzel együtt a magyar halfogyasztás is mindössze az ünnepi időszakokra koncentrálódik, pedig a táplálkozási ajánlások szerint hetente legalább egyszer jó lenne beiktatnunk az étrendünkbe.

A halhúsra jellemző, hogy nagy a víztartalma, könnyen emészthető, és a többi húsféléhez képest gyorsabban el lehet készíteni. Emellett zsírtartalma csak 1-15 százalék között van (kivéve a pontyot és a harcsát), viszont a zsírosabb fajták nagyobb mennyiségben tartalmaznak A- és D-vitamint. Ezek mellett a halhús B-vitaminokban is gazdag, az ásványi anyagok közül pedig a foszfort, a kalciumot, a vasat és a jódot lehet kiemelni. Fehérjékben ugyancsak bővelkedik, ezek teljes értékűek, vagyis az összes olyan aminosavat magukban foglalják, amelyet a szervezetünk nem tud előállítani – ezek az úgynevezett esszenciális aminosavak.

Tudtad?
A halhús zsírsavösszetétele hozzájárul az agy magzati és csecsemőkori optimális fejlődéséhez. Egyes felmérések szerint az idős korban rendszeresen halat fogyasztók körében kisebb a szellemi leépülés kockázata.

Szeresd a szíved!
Hazánkban a vezető halálokok között szerepelnek a szív- és érrendszeri megbetegedések, annak ellenére, hogy egy kiegyensúlyozottabb étrenddel sokat lehetne javítani ezen a helyzeten. A fokozott zsírbevitel, azon belül is a telített zsírsavak túlzott fogyasztása bizony növeli a fent említett betegségek kialakulásának kockázatát. A halfélék húsa viszont – különösen a zsírosabb húsú tengeri halak (lazac, makréla, hering), és a hazai halfélék közül a busa – többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag, ezek közül is nagy mennyiségben tartalmaznak ómega-3 zsírsavat. Ez is egy olyan esszenciális, vagyis nélkülözhetetlen tápanyag, amelyet a szervezetünk nem képes előállítani, csak táplálék útján tudjuk bevinni.

Tudtad?
A heti legalább egyszeri halfogyasztás képes 52%-kal csökkenteni a szívhalál előfordulását, míg egy tanulmány szerint heti 85g zsírosabb hal fogyasztása 70%-kal csökkenti a szívinfarktus kialakulásának a veszélyét.

Az EPA- és DHA-zsírsavak jótékony hatásairól
Ezeket az ómega-3 zsírsavak családjába tartozó tápanyagokat azért emelném ki, mert a növényi olajok és a szárazföldi állatok zsírjai nem tartalmazzák őket, és forrásaik leginkább a hideg vízi tengeri halak. Ide tartozik a lazac, a sprotni, a hering, a szardella, a makréla, a tonhal és az angolna. Kutatások feltételezik, hogy az EPA- és DHA-zsírsavaknak fontos szerep jut számos betegség megelőzésében, de a már kialakult kóros állapotok súlyosbodását is képesek megakadályozni. Ilyen a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek megelőzése, kezelése, a sejtszintű öregedés lassítása, a szervezetünk inzulinérzékenységének és mentális funkcióinak javítása, a depressziós és skizofréniás tünetek enyhítése, valamint az Alzheimer- és Parkinson-kór megelőzése, súlyosbodásának lassítása.

A „nem szeretem a halat” táborát erősítők szerint a hal jellegzetes íze és a húsában lévő szálka a legnagyobb visszatartó erő abban, hogy bármikor is kipróbálják a halas ételeket. Van azonban egy jó hírem azok számára, akik ennek ellenére szeretnék az étrendjükbe beiktatni ezeket az egészséges ételeket: egy jó ízű hallal és fűszerek kombinációjával igazán ízletes fogásokat tehetünk az asztalra, és ehhez nem is kell feltétlenül a szálkák félrenyelésétől tartanunk.

Az alábbi listában a lehető legjobb ízű és legkönnyebben fogyasztható – vagyis a kevésbé szálkás – halfajtákat próbáltam egy csokorba gyűjteni, amelyek persze hazánkban is könnyen elérhetőek.

#Afrikai harcsa
Ezt az édesvízi halat tökéletes indítónak gondolom, mert a húsában nincsenek szálkák, nagyon jó ízű és nem túl száraz. További előnye, hogy sokféleképpen lehet fűszerezni!

#Lazac
Ennek a listán szereplő halnak is szálkamentes a húsa, és a harcsához hasonlóan, nem túl tolakodó az íze. Méltán népszerű tengeri halfajta, mert sokféle elkészítési módja van, és szinte az összes szuperélelmiszer-ranglistán szerepel, hiszen kedvező a zsírsavösszetétele és gazdag ómega-3 zsírsavakban.

#Tonhal
A leggyakrabban konzerves formában találkozhatsz a világos tonhal húsával. Jó hír, hogy azok is szívesen fogyasztják, akik nem annyira rajonganak a halas csemegékért. Salátákhoz és tésztaételekhez is kiváló, de bátran készíthetünk belőle halpástétomot is.

#Szardínia
Ez a halfajta is főleg konzerves formában kerül a boltok polcaira. Kicsit ugyan intenzívebb az íze, de nagy előnye, hogy a tartósítási eljárás során a szálkái puhává, és így ehetővé válnak, ezért nem kell vesződnünk velük. Ráadásul a halcsontok miatt még több kalciumhoz jut a szervezetünk!

#Makréla
A zsíros húsú tengeri halak közé tartozó makréla az egyik leggazdagabb  ómega-3 zsírsavakban, húsából pedig könnyen eltávolíthatóak a szálkák. Konzervben és friss formában is elérhető. Utóbbi esetben már a vásárlás napján ajánlott elkészíteni, mert fagyasztásra nem alkalmas. A legjobb sütve fogyasztani, mert a bőre finom, ropogósra sül.

Tudtad?
Tengeri halak vásárlásánál érdemes figyelembe venni a jelöléseket! Az MSC minősítésű (Marine Stewardship Council) termékek vásárlásával például támogatjuk azokat a halászokat, akik nem zsákmányolják ki a halászati területeket, és tartózkodnak azoktól a halászati módszerektől, amelyek az egyes halfajok kihalásához vezetnek.

A ponty, a pisztráng, a süllő, valamint a legmagasabb telítetlen zsírsavtartalommal bíró busa is a klasszikus hazai halfajok közé tartozik, Ha módunkban áll a megszokott halászlén, rácpontyon és rántott halon kívül, valamilyen jól elkészített fogást kipróbálni – lehetőleg a felsorolt halfajták valamelyikéből –, akkor semmiképpen ne hagyjuk ki!