– Szerettél általános iskolában a kötelező olvasmányokról naplót vezetni?
– Nem, egyáltalán nem hozott lázba. (nevet) Ezért is próbálom az olvasónapló mellé társult kellemetlen élményeket eloszlatni és bebizonyítani, hogy ez egy tökéletes kikapcsolódási lehetőség lehet, amiben a saját kreativitásunkat is kiélhetjük.
– Az olvasónaplód gyerekeknek is szól?
– Bízom benne, hogy ők is szívesen kezükbe veszik majd. Ez merőben más, mint a hagyományos olvasónapló, amit az utolsó pillanatban, szenvedve írnak meg. Igyekeztünk színes, változatos grafikákat használni, ötletes játékokkal izgalmassá tenni a napló kitöltését. Egyébként a célok között szerepel, hogy a gyermekeket is motiváljam az olvasásra. De ezt még csak halkan súgom meg. (nevet)– Nekem rettentő fontos a könyvek borítója, hiszen az első benyomásokat abból szűrjük le. A tiéd pozitív érzéseket kelt bennem, színes, ötletes, sőt, van benne valami titokzatosság is.
– Olyan borítót álmodtam meg, amit szívesen fordít az olvasó kifelé a polcon. Ehhez azon kellett elkezdtem töprengeni a könyves szekrényem előtt, vajon én melyik kötetek borítóját nézegetem szívesen. Azt szerettem volna elérni, hogy aki rápillant az Olvasónaplóra, egyből azt érezze, hogy ez neki szól. A kedvenc könyveim szerepelnek a borítón, így van benne játékosság is, hiszen lehet találgatni, ki melyiket ismeri fel.
– Ez a kötet már a második kiadás, hogyan tervezted meg a 2019-es Olvasónaplót?
– A régihez csupán annyiban hasonlít, hogy ennek is a könyvélmények összegyűjtése a funkciója. Figyelembe vettem a könyvmolyok kritikáit, így ebben a kiadásban az olvasmányokat évszakok szerint lehet rendezni. Több helyet hagytam annak, hogy az olvasó a saját gondolatait egy-egy könyv elolvasása után leírja. Azt vettem észre, hogy szeretnek idézeteket kiírni a könyvekből, ezért ennek is külön oldalakat szenteltem. A könyvben rengeteg tipp és tanács tűnik fel, ami arra ösztönöz mindenkit, hogy tudatos olvasó váljon belőle. Igyekeztem kreatív feladatokat kitalálni, amik még színesebbé tehetik az olvasóidőt, ezek természetesen az irodalom-terápiára épülnek. Így egészen finoman az önismeret irányába szeretném az olvasókat terelgetni. A személyes kedvencem: olvasd el édesanyád kedvenc könyvét! Aztán ha van kedved, beszélgess vele a történetről.
– Azt írod, hogy szeretnéd, ha az olvasás nem egy véletlenszerű cselekedet lenne. Az olvasás több, mint egy hobbi?
– Egyre több szakember a tudatosságra igyekszik sarkallni bennünket, ami az élet bármely területén igaz lehet, nem csak tudatos táplálkozás vagy a tudatos környezetvédelem létezik. Miért is ne lehetnénk tudatos olvasók?!
– Rávilágítasz arra is, hogy az olvasásnak – azon kívül, hogy egy kellemes időtöltés –élettani hatása is van, éppen ezért kell rendszeresíteni az életünkben. Milyen pozitívumai vannak?
– Kutatások bizonyítják, hogy csökkenteni lehet a stresszt az életünkben azzal, hogy egy zűrös nap közepette elővesszük a könyvünket, ezáltal hirtelen kiszakadunk a feladatok rengetegéből, és megnyugszunk az olvasás által. Amellett a fantáziánk szárnyalhat, a szókincsünk fejlődik. Egyébként nemrég készítettem interjút egy alváskutatóval, aki hangsúlyozta, hogy az olvasást bátran ajánlja azoknak, akik alvásproblémával küzdenek. Lefekvés előtt akár pár oldal elolvasása lenyugtatja az elménket, kikapcsolunk, majd nyugodtan álomba merülhetünk. Azt gondolom, hogy a legjobb szabadidős tevékenység az olvasás. Nincs annál jobb, mint belecsöppeni izgalmas történetekbe, amiket most már az Olvasónaplóba gyűjthetsz.
– Valójában a tudatosság arról szól, hogy a döntés a mi kezünkben van: nyomkodjuk a telefonunkat vagy olvasunk helyette?
– Abszolút! Tudatos olvasói magatartáshoz hozzá tartozik, hogy eszedbe jusson elővenni a könyvet, amit cipelsz a táskádban, és a telefonon való pötyögés helyett az olvasást válaszd. Bárhol lehet olvasni, akkor is, ha csak öt perced van.
– Sokan úgy vélik, hogy öt percre felesleges elővenni a könyvet.
– El kell fogadni, hogy ha arra vársz, hogy legyen legalább egy órád, amikor csend vesz körül és bekuckózva olvashatsz, akkor lehet, hogy csak hetente egyszer adatik meg, hogy elmerülj egy könyvben. Persze, ehhez meg kell tanulni rövid időszakokat olvasni, nekem is ezt el kellett sajátítanom, mert én is küzdöttem azzal, hogy úgy éreztem, nincs időm olvasni. Miért is ne lehetne a buszon előkapni a könyvet vagy a fodrásznál, ahol a szárító miatt úgysem hallanátok egymást. A tudatos olvasás pozitív hozadékától saját magunk leszünk gazdagabbak.

– Ehhez az kell, hogy időnként valaki szóljon: „már megint úszol az árral, és éppen az olvasásra nincs időt”!
– Éppen erre való az Olvasónapló (Ági oldaláról lehet megvásárolni – szerk), a kihívás, ami folyamatosan ösztönöz. Igyekeztem a könyvet úgy felépíteni, hogy motiválóan hasson arra, aki néha elakad, és új inspiráció kell neki ahhoz, hogy az olvasás a mindennapjai része legyen. A napló rendszert visz az életedbe, ezáltal a tudatosság bekúszik a mindennapjaidba, pár hónap alatt kialakul az olvasói szokás. De ez a könyv azoknak is szól, aki már könyvmolyok.
– Te mikor kezded el kitölteni?
– Úgy terveztem meg, hogy decembertől lehessen elkezdeni írni a naplót, úgyhogy pár nap, és én is elkezdem. Az újévi fogadalmaim közt szerepel, hogy lelkesen vezessem a naplómat.

Fotó: Szabados Ági