Fergeteges fogyókúrás módszerektől hemzseg az internet, mondhatni mindenki mestere a fogyásnak, a gyakorlatban viszont csak kevesen tudják sikeresen megvalósítani az életmódváltást. A személyes történetek ugyanakkor bebizonyítják számunkra, hogy itt nem egy lehetetlen küldetésről van szó – ezek a pozitív minták motivációt adhatnak ahhoz, hogy merjünk változtatni a szokásainkon. Ezekkel a gondolatokkal kerestem fel Balázs Péter kézilabdázót, aki az elmúlt egy évben óriási változáson ment keresztül. Történetével szeretne erőt adni azoknak, akik évek óta küzdenek a kilókkal.


– Ha visszatekintek az életmódváltásom előtti időszakra, akkor ma már pontosan látom, hol rontottam el, milyen hibákat követtem el. Egészen egyszerűen ellustultam, nem volt elég motivációm a sporthoz, így a heti 6 edzésből kevesebb lett, és a mozgás hiánya rögtön kilókban is mérhető lett rajtam. Az egész életmódom felborult, rendszertelenség jellemezte a táplálkozásomat, és egy cseppet sem figyeltem oda a bevitt kalóriákra. Legtöbbször késő este vacsoráztam, az esti filmnézés pedig elképzelhetetlen lett nassolnivaló nélkül, és természetesen a lisztes, cukros falatoknak sem tudtam ellenállni. Szépen lassan hozzászoktam mindehhez, és fel sem tűnt, hogy a péksütemények, a cukortartalmú ételek és üdítők uralják a táplálkozásomat.
Peti először a ruhamérete megváltozásán vette észre, hogy a dolgok rossz irányba mozdultak.
– Intő jel, ha apránként le kell cserélni a ruhatárat… és idővel egyre inkább aggasztott a súlyom. Ebben talán az is közrejátszott, hogy a párkapcsolatomban sem alakultak túl jól a dolgok, és egyre rosszabbul éreztem magam a bőrömben. Eljött az a pont, amikor rájöttem, hogy változtatnom kell az életmódomon. A kezdeti sikerek után már bátrabban mertem kitűzni magam elé a végcélt: 22 kilótól szerettem volna megszabadulni. Ez nem egy valóságtól elrugaszkodott elképzelés volt, hiszen bíztam magamban, hogy képes leszek rá, és éreztem, hogy most sikerülni fog. A tervem megvalósításában a karantén egyetlen pozitív hatása is a segítségemre sietett, mert egyéb lehetőség híján naponta eljártunk mozogni a KSE-re az egyik barátommal. Jó volt, hogy együtt tudtuk edzeni, ugyanis egyedül sokkal nehezebb egy ilyen elhatározást véghezvinni, hiszen a napi munka után nem olyan egyszerű rávenni magunkat a sportolásra, főleg, ha közben odakint hőség van. Hamar rájöttem azonban, hogy nem elég csak a mozgást beiktatni az életembe, szükség van a táplálkozásom átalakítására is.
Mindenki kutatja a fogyás titkát, miközben a siker a helyes táplálkozásban és a rendszeres mozgásban rejlik.
– Úgy gondolom, hogy nincsen tuti tipp, a siker az egyéntől függ. A testünk működését kell megismernünk ahhoz, hogy az életmódváltáshoz felállíthassuk magunknak a megfelelő keretet. Először elkezdtem különböző táplálkozással foglalkozó cikkeket olvasni, és letöltöttem egy applikációt is, ami kifejezetten hasznos volt, mert nyomon tudtam követni a bevitt kalóriamennyiséget. A táplálkozásomat teljes mértékben át kellett alakítanom: lecseréltem a fehér lisztet, a péksütemények közül a teljes kiőrlésű és rozsos fajtákat választom, a fehér cukor helyett eritritet használok, illetve a cukros üdítők helyébe nálam a víz lépett. Különösen odafigyelek a folyadékbevitelre is, naponta 3-4 litert is elfogyasztok.
A fogyókúra nála sosem működött, sokkal inkább a tudatos változtatásba hisz.
– Amióta figyelek a táplálkozásomra, egyszer sem éheztem, hiszen a hangsúly a rendszerességen van: naponta ötször és változatosan étkezem. Előre megtervezem a napi menüt – erre kell némi időt szánni, de megtérül. Ha úgy adódik, akkor a tészta is simán belefér, persze a teljes kiőrlésű változatot választom, és figyelek az elfogyasztott mennyiségre is.


Az életmódváltásban mindig kardinális kérdés: mi a helyzet az édességekkel?
– Imádom őket, ezért nem is tudok teljes mértékben lemondani róluk. Úgy érzem, ha megvonnám magamtól az édességet, akkor biztosan még jobban kívánnám, így egy sajátos szabályt hoztam ezzel kapcsolatban: naponta maximum egy kocka csokit ehetek, mégpedig olyat, ami nincs tele cukorral. Szerintem ez belefér az életmódomba, hiszen a sporttal egész jól lehet kompenzálni: csak akkor engedem meg magamnak az édességet vagy a tésztát, ha azon a napon sportolok is.
Már gyermekkorában bántották a súlya miatt, és ezek az emlékek olykor még előtörnek.
– Mindig volt rajtam súlyfelesleg, tipikus pufi kölyök voltam egészen hetedikes koromig. A gyerekek szeretik kipécézni azokat, akik kerekebbek, és nem kímélik őket. Ezek a sértő beszólások mélyen bennem maradtak, nem lehet őket csak úgy kitörölni. Aztán nyolcadikos koromban jó pár centit nőttem, rengeteget mozogtam, és végre nem a túlsúlyos gyerekek csoportjába soroltak. De nem tartott túl sokáig az örömöm, hiszen a gimnáziumban a tanulás sokkal több időt vett el, így ismét háttérbe szorult a sport, és egyből fel is szaladtak azok a fránya kilók. Ebből is látszik, hogy szinte folyamatosan küzdöttem súlyfelesleggel: hol híztam, hol éppen kínkeservesen leadtam pár kilót. Most elhatároztam, hogy nem szállok fel erre a hullámvasútra, amint érzékelem, hogy felborult az egyensúly, egyből teszek azért, hogy visszabillenjen.
A lendület néha alábbhagy, éppen ilyenkor nem szabad feladni.
– A holtpont egyértelműen a karácsonyi időszak volt. Több tényező is nehezítette a céljaim elérését: az ünnepek alatt nem tudtunk edzésekre járni, és könnyebben estem kísértésbe, nehezebben mondtam ellent olyan dolgoknak, amik nem feltétlenül egészségesek. Ezt az időszakot úgy próbáltam áthidalni, hogy ha már kevesebbet mozogtam, akkor az elfogyasztott ételmennyiséget is csökkentettem, így szerencsére nem állt meg a fogyásom.
Peti eloszlatta azt a tévhitet is, mely szerint az egészséges életmód nem kíméli a pénztárcát.
– Az alapanyagok valóban drágábbak – ez nekem is feltűnt –, de aztán rájöttem, hogy a magasabb tápanyagértékük miatt, kevesebbet kell belőlük fogyasztani. Ilyen értelemben már nem is kerül olyan sokba, ráadásul még egészséges is!


A kézilabdázó sorra kapja a pozitív visszajelzéseket, amióta formába lendült.
– Örülök, hogy elértem a célomat azzal, hogy leadtam 22 kilót, közben izmosodtam és energikusabb is lettem. Nem gondolom, hogy ez egy csúcsteljesítmény, de mégiscsak kellett hozzá elszántság, türelem és kitartás, ami nélkül ez nem sikerült volna.
Nagyot dob az önbizalmán, amikor az egy évvel ezelőtti fotójára pillant.
– Tudod, milyen szuper, hogy idén már nem érzem magam feszélyezetten a strandon! Egészen eddig messziről elkerültem ezeket a helyeket, úgy éreztem, hogy minden szempár csak rám szegeződik. (mosolyog) A meccsen is iszonyatosan zavart, hogy a mezem feszült rajtam, az pedig elő sem fordulhatott, hogy az öltözőből véletlenül póló nélkül jöjjek ki. Azt gondolom, hogy a fogyás hatására magabiztosabb lettem.
Mivel nem szeretne újból belekerülni egy ördögi körbe, ezért folytatja a tudatos életmódot.
– Van bennem némi félsz, és nyilvánvalóan dolgoznom kell azért, hogy ezt a súlyt megtartsam, de most úgy érzem, hogy van bennem elég erő és kitartás. Nincs annál motiválóbb, mint belenézni a tükörbe és látni a változást. Mostanra már hozzászoktam az új életvitelemhez, balgaság lenne visszatérni a régi szokásokhoz. Kifejezetten megnyugtat az a tudat, hogy igazából mindent ehetek, amit szeretek, ha betartom közben a szabályokat. Így nem jár számomra különösebb lemondással az egészséges életmód, sőt csupa pozitív hatást rejt magában.

Fotó: Panna