Életemben először engedtem meg magamnak azt a luxust, hogy egy utazás megszervezését másra bíztam. Mivel tapasztalt világjáróként gondolok magamra, így jól bevált szokás szerint, szinte mindig én intézem a szállást, az étkezést és a programok összeállítását. Egy percig sem bánom, hogy ezúttal mindezt kiengedtem a kezemből! Biztosan a szerencse gyermeke vagyok, hiszen olyan barátaim vannak, akik most levették a vállamról ezt a terhet.


Négyen vágtunk neki a nagy kalandnak. Reykjavíkban találkoztam rég nem látott barátnőimmel, ahova Budapestről, Angliából, Dániából és Svédországból futottak be gépeink a keflaviki reptérre. S bár aznap este mindannyian hullafáradtan érkeztünk, egy elmaradhatatlan traccsparti és hatalmas nevetések közepette mégis megünnepeltük a viszontlátást. Másnap reggel viszonylag korán vágtunk neki a tervezett túrának. Miután velünk egykorú túravezetőnk (akire akkor még idegenként tekintettünk) bepakolta méretes bőröndjeinket, el is indultunk, hogy minél több mindent felfedezhessünk a sziget látnivalóiból.

1. Kénköves pokol – Ahogy az 1-es főúton haladva elhagytuk a fővárost, a látvány leginkább egy holdbéli tájra kezdett hasonlítani. Kisvártatva azonban, már nemcsak a zord lankák váltak feltűnővé, hanem a szaglásunkat ingerlő markáns záptojásszag is. Ez nem más, mint a kén szúrós szaga, amely a vulkanikus tevékenységnek köszönhetően az egész szigetet belengi, de hozzá lehet szokni. Még nekem is sikerült, pedig én szuper érzékeny vagyok a kellemetlen illatokra. Ez az odor, valahogy mégis a hely velejárója, és ezt tudomásul véve már nem is olyan vészes a dolog. Az izlandiak méltón büszkék rá, hogy országuk áramellátását víz- és geotermikus energia biztosítja, így 100%-ban sikerült átállniuk a megújuló energiaforrásokra. A lakosság otthonainak nagy részét termálvíz fűti, a csapokból pedig a legfinomabb forrásvíz folyik, amit valaha kóstoltam.

2. Vízesések országa – A szigeten közel tízezer vízesés található. Bár az izlandi nyelvtudásom kissé hiányos, annyi bizonyos, hogy a foss, vízesést jelent. Az első megállónk a Seljalandsfoss volt, mely a lezúduló víztömegét tekintve ugyan nem számít hatalmas zuhatagnak, viszont izgalmassá teszi, hogy a vízfüggönye mögé is besétálhatunk. Ezt biztosan senki nem ússza meg szárazon! Mi is csurom vizesek lettünk volna, ha előzőleg már nem áztunk volna el a szakadó esőben. Jóval tekintélyesebb a Skógafoss, melynek erejét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy közel érve hozzá, szinte csak kiabálva tudtuk magunkat megértetni a mellettünk állókkal. Még a tetejére is felsétálhattunk, és mondhatom, hogy igazán megérte a látványért! A leghíresebb pedig Gullfoss (Arany-vízesés) zuhatag, így a látogatók száma miatt jól kiépített és könnyen megközelíthető. A panoráma pedig egyszerűen pazar!

3. Hollywoodi helyszínek – Izland egyedülálló természeti adottságai miatt nemcsak élőben és fotókon, de a filmvásznon is káprázatos látványt nyújt. Ezért is forgattak és forgatnak napjainkban is olyan sok hollywoodi kasszasikert a szigeten, mint például a Trónok harcát, a Star Wars- vagy James Bond-filmek egy-egy epizódját, a Csillagok közöttet (Interstellar) vagy éppen a Thort. Az egyik ilyen kedvelt filmes helyszín a Black Sand Beach, vagyis a Fekete homokpart. Egyébként több ilyen sötét árnyalatú partszakasz is található Izlandon, melyek a vulkanikus eredetű bazaltnak köszönhetik különleges színüket. Kézbe véve a nedves, darált mákot idézik fel bennünk. De itt, nemcsak a homok látványa teszi különlegessé a partot, hanem a bazaltbarlang és a szinte már-már geometriai pontossággal létrejött bazalttornyok és sziklák is. Szeles időben viszont jobb, ha elkerüljük a vizet és a hullámokat, mert könnyen lecsaphat ránk Odin haragja.

4. Tűz – 2021 márciusában született a Fagradalsfjall tűzhányó, mely szerencsére egy lakatlan, védett völgyben található. Láva már nem tör fel belőle, ám megszilárdult felszínének repedéseiből még mindig forró gőz áramlik felfelé. Ugyan számtalan tábla figyelmezteti a turistákat, hogy ne lépjenek a szilárdnak látszó lávarétegre, de ez persze nem jelent akadályt számukra. Bevallom én is kísértésbe estem – hisz mégis csak a Föld legfiatalabb tűzhányójáról van szó! –, de képes voltam ellenállni neki. A természettel ugyanis nem jó ujjat húzni! A láva például nemcsak a felszínt, de a Föld belsejét is alakítja. Saját szemünkkel láthattuk azt az alagutat, amely közel 5200 évvel ezelőtt képződött. A járat falán még ma is jól kivehetőek a lávafolyam által kialakított rétegek és a különböző színekben pompázó ásványok. A koromsötét és a síri csend kifejezések számomra itt új értelmet nyertek, mert ennek az alagútnak a végén bizony nem láttunk fényt. Túravezetőnk kérésére minden zaj- és fényforrást megszüntettünk (beleértve a suttogást is), és így olyan élményben volt részünk, amiben eddig tán még soha. Megtapasztaltuk a teljes sötétség és csend érzését… Az első pár percben ijesztő volt, de aztán inkább megnyugtató. Kivéve persze, ha közben nem ijesztgetnek minket a barátaink.

5. Jég – A tűzhányók mellett a jég ereje is alakítja Izland felszínét. A gleccser nem egy állandó természeti jelenség, hanem tulajdonképpen egy hatalmas hótömeg, amely eljegesedve, lassan mozog lefelé. A Diamond Beach, vagyis a Gyémánt part onnan kapta a nevét, hogy a gleccserből letört jégdarabokat a víz a partra veti, és mint átlátszó drágakövek hevernek a fekete homokban. Közvetlenül a „gyémántdarabok” mellett terül el egy 250 méter(!) mély gleccsertó, melynek felszínén hihetetlenül kék színekben játszó, hatalmas jégszigetek úsznak. De ez a fantasztikus jelenség azért egy kis szomorúságra is okot ad, mert kialakulása sajnos a globális felmelegedésnek köszönhető. Éppen ottjártunkkor tört le, majd szakadt a vízbe óriási robajjal egy jégtömb darabja, a frászt hozva ezzel a békésen úszkáló helyi fókákra és a szelfizgető turistákra. A szintén nehezen kimondható nevű Breiðamerkurjökull alatt egy jégbarlang húzódik, melyet a gleccser olvadásakor keletkező folyó alakított ki. A helyet bejárva szemünk a kék színnek olyan árnyalatait tapasztalta meg, amit azelőtt eddig még soha.

6. Itt a póni, hol a póni? – Izland élővilága is alkalmazkodott a terület földrajzi adottságaihoz. Az egyetlen és így a legnagyobb őshonos, szárazföldi ragadozó állata, a sarki róka. Egy másik emlős is megjelent a szigeten, bár nem őshonos itt: a termetes rénszarvas. Háziasítási céllal telepítették be Norvégiából, ám ez a kísérlet kudarcba fulladt, így a jókora patások azóta is vadon élnek a területen. Szinte megbabonázva bámultuk, ahogy egy egész csorda vonult át előttünk az úton… A legnagyobb hírnévre mégis az izlandi lovak tettek szert. Kicsi, zömök termetük ellenére ezek a patások nem pónik, hanem lovak. És erre a tényre (is) igen érzékenyek az izlandi emberek, úgyhogy igen nagy becsben tartják a hátasaikat. Az út mentén elkerítve legelésző példányokat még véletlenül se etessük, kivéve, ha erre a célra kihelyezett horse candy, vagyis lócukorka-adagolókat látunk, melyek becsületkasszával működnek. A puffin madár, azaz a lunda népszerűsége viszont vetekszik a pónikéval – pardon! – a lovakéval, ám ezek a szárnyasok csak a nyári hónapokban jönnek Izlandra. Ilyenkor külön hajókat indítanak a turisták számára, hogy megleshessék ezeket a különleges égi vándorokat. Természetesen a tenger élővilága is jelentős szerephez jut: többek között fókák, hosszúszárnyú bálnák, belugák, fehércsőrű delfinek és orkák is látogatják a térség vizeit. Ha szerencsénk van, akkor egy bálnalesre invitáló hajótúrán nagy valószínűséggel találkozhatunk a tengeri óriások valamelyikével. Lenyűgöző látvány élőben megfigyelni, ahogy a végtelen vízből pöfékelve elő-elő bukkannak élelemért, levegőért, vagy csak a játék kedvéért.

7. Földrajzóra élőben – Te jó ég, mennyit magoltam a középiskolában a földrajzi fogalmakat! Most elég volt egy kirándulás a vikingek szigetén, hogy ne csak felelevenítődjön, de minden a helyére is kerüljön bennem. A Kerid nevű krátertó földönkívüli neon szivárványként hat, ahogy egyedülálló türkizkék színű vizét az élénkzöld mohafoltokkal gazdagon benőtt vörös kőzetek körülveszik. A Haukadalur geotermikus völgyében található a Stokkur-gejzír, melyből 10 percenként buborékszerűen tör elő a fortyogó vízoszlop, akár 15-20 méteres magasságban. De találhatóak itt még hőforrások, iszapfortyogók és számos további gejzír is, ezért jobb, ha a lábunk elé nézve közlekedünk, nehogy túl közel merészkedjünk a forró vízhez. Itt valóban életre kel a talaj: lépten-nyomon bugyog, rotyog, fortyog és pöfékel. Van egy hely (egyébként több is), ahol azonban kiélvezhetjük a forró víz jótékony hatásait. A Secret Lagoon (Titkos-lagúna) 1891-es működése óta szolgálja az itt megmártózni vágyókat. Természetes forrásvize egész évben 38-40 fokos, és 24 óránként cserélődik, ebben áztathatjuk a túrák során megfáradt porcikáinkat. Ez egy természetes medence, melyet a közeli források táplálnak, és extra látványosságként pár percenként feltör belőle egy-egy kisebb gejzír.

8. Fény és sötétség – Ahhoz, hogy a maximumot tudjuk kihozni izlandi utazásunkból, nem árt figyelembe venni a napsütéses órák számát. Bármelyik évszakban megyünk is, tervezzünk előre, hiszen télen előfordul, hogy csak délelőtt tizenegykor kel a nap, és délután ötkor már lenyugszik. Nyáron szerencsésebb a helyzet: júniusban például éjféli naplementében is gyönyörködhetünk, és három órával később pedig napfelkeltében. Az időjárási előrejelzések is hasznosnak bizonyulnak, bár ottjártunkkor szerzett tapasztalatom szerint, mindenre fel kell készülni. Fontos a vízálló felszerelés, amit mindig érdemes magunknál tartani. Ugyanakkor a nyári hónapokban előforduló 15 fokos maximum-hőmérséklet ígérete nem hangzik izzasztóan. Az izlandiak persze ehhez is kiválóan alkalmazkodtak, számukra ez az időjárás már indokolja a rövid nadrágok és nyári ruhák viseletét.

9. Aurora borealis – Már régóta az egyik hatalmas vágyam volt, hogy egyszer lássam ezt a csodás tüneményt, ezért befizettünk egy „Sarki fény” nevű buszos túrára. A borsos jegyárak ellenére is úgy véltük, hogy ezt nem hagyhatjuk ki, hiszen az északi fényt egyszer mindenkinek látnia kell! Akkor vágjunk bele! Csábítóan hangzott a profi túravezetővel, forró csokival és pokrócokkal meghirdetett kaland. Persze nem volt garantált, hogy pont aznap, csak a mi kedvünkért megmutatja magát ez a természeti csoda. Arra azonban nem voltam felkészülve, hogy egész éjszaka, mint a megszállottak, a buszból ki-be pattogva, harcolva a mínuszokkal fogunk ide-oda rohangálni, miközben próbálunk az őrült túravezetőnk hangos utasításait követve kémlelni jobbra-balra, majd előre-hátra. A lelkesedésünket azon a ponton vesztettük el végleg, amikor már körülbelül tizedszerre szálltunk ki a kisbuszból, és egy meredek domboldalon tapogatózva, egymásba kapaszkodva másztunk fel a korom sötétben. Aztán óráknak tűnő percekig bámultunk a végtelen semmibe, mindezt hajnali egykor, hulla fáradtan, az arcunkba tépő jeges széllel. Kicsit úgy éreztem magam, mint a hiú uralkodó A király új ruhája című mesében: ha sokat mondogatják, hogy ott van, még a végén elhiszem. Ám a király meztelen volt, az északi fény pedig egy szürke pacaként lebegett valahol a sötét felhőréteg mögött. De mi kitartóan lestünk és hunyorogtunk, és végül addig néztük a semmit a barátnőimmel egy pokróc alatt kuporogva, hogy a végső kimerültségtől gyötörve, kacagva tört elő belőlünk a kérdés: Tulajdonképpen, mit is nézünk annyira? Már csak arra tudtunk gondolni, hogy mikor osztják ki a beígért forró csokit, és mikor megyünk végre vissza a szállásunkra. A végeredmény egy igencsak fárasztó, de annál vidámabb este lett, és persze életem legdrágább porból készült forró itala az izlandi pusztában. Örök emlék marad. De ne félj északi fény, találkozunk mi még!

10. 100%-ban izlandi

• Ami engem magával ragadott a helyiekkel kapcsolatban, hogy szinte vallási meggyőződéssel hisznek a manókban: tartanak tőlük, de egyben tisztelik is őket.
• Az izlandi nyelv gyönyörű és érdekes, mindamellett igazi nyelvtörőkkel van tele.
• Az itteniek legkedveltebb étke a bárány és a hal.
• Rengeteg kiváló izlandi zenész van: Björk, GusGus, Sigur Rós, Of Monsters and Men
• A helyiek nem használnak családnevet, a gyerekek az apa keresztnevét viszik tovább, ami lányok esetében dottir, a fiúknál pedig son végződést kap.
• 1989-ig tiltották a sört Izlandon.
• Itt nincsen katonaság, csak rendőrség.
• Izlandon gyorséttermi láncok sincsenek, ahogy kaszinók sem.