A bor népszerű ajándék lehet sokféle alkalomra: adhatjuk szülinapra vagy névnapra, vihetjük céges partnereknek és a barátainkhoz is egy közös társasjátékestre. A megfelelő bor kiválasztása és a kapott ital tárolása azonban nem mindig egyszerű feladat, főleg akkor, ha az ember nem különösebben ért hozzájuk. Néhány alapvető dolgot betartva azonban nemigen tévedhetünk.

A bor tárolásának alapvető szabályai megegyeznek egy migrénes fejfájás kezelésével: hűvösben, sötétben, fektetve hagyjuk pihenni. Ezzel a három tárolási jellemzővel nem lőhetünk mellé. Fontos megjegyezni viszont, hogy mindez nemcsak az otthonunkban, hanem már a vásárlás előtt is meghatározó tényező a bor minősége szempontjából.

A fenti körülmények azonban tökéletes ellentétben állnak például a nagyáruházak tárolási szokásaival: ott a palackok melegben és teljes fényáradatban sorakoznak, várva arra, hogy valaki hazavigye őket. Az ilyen szupermarketekben csak olyan bort érdemes vásárolnunk, amelyről tudjuk, hogy nagy népszerűségnek örvend és árban is kedvező, így a palackjai gyorsan cserélődnek, néhány hét álldogálás pedig nem árt meg nekik. Ha viszont különlegesebb borélményre vágyunk, akkor érdemes szaküzletbe mennünk, mert ott a megfelelő tárolás mellett még segítséget is kaphatunk a jó választáshoz. És végül el is érkeztünk ahhoz a kérdéshez, amely szinte mindenkiben felmerül a téma kapcsán: „De mégis, milyen bort válasszak?”.

Erre az a legjobb válaszom, hogy az attól függ. Teljesen hozzá nem értőként, tudom, nagyon ijesztő lehet a feladat. Tapasztalatból mondom, mert néhány évvel ezelőtt ez a kihívás még nekem is stresszes volt. Szaküzletbe nem mertem menni, mert féltem attól, hogy „kinéznek” onnan, amiért nem tudok semmit a borokról, az üzletláncok polcairól meg nem tudtam, hogy valójában mit veszek le, és az megfelelő lesz-e. Ez később megváltozott, hiszen a hobbimat követve elvégeztem két borszakértői képzést, így a választásnál már két okból nem aggódom: vagy mert úgy megyek be a borszaküzletbe, hogy pontosan tudom, mit szeretnék vásárolni, vagy abszolút nem félek már tanácsot kérni. Sőt, mióta én is hozzáértőbb lettem, még több ajánlást kérek, mint előtte. Ma már mindenkinek azt javaslom, hogy mindenképp szaküzletben válogasson, hiszen az eladók ott képzettek, és tudnak javaslatot tenni. Senki nem fog kinézni minket, sőt, értékelni fogják, hogy fontosnak tartjuk a minőségi választást.

Annak azonban, aki mégis fél ettől a megoldástól, feltennék néhány alapkérdést, ami segíthet a döntésben.

• Kinek vásárolsz?
• Mennyire ismered őt és az ízlését?
• Ért a borokhoz, kifinomult az ízlése?
• Milyen alkalomra lesz: laza baráti összejövetelre vagy komolyabb vacsorára?
• Ajándékba viszed a bort, vagy „csakúgy”, mert nem akarsz üres kézzel menni?
• Tél van vagy nyár?
• Mennyit szánsz rá?

Vannak természetesen általános szempontok is: például a könnyű, friss borokban meglepő módon az a jó, ha frissek – az évjáratot a legtöbb esetben a címkén megtaláljuk. A könnyedebb fajtákat évente készítik, és ezeknek is az a lényege, hogy nem tárolhatók sokáig, mert a szőlőtermesztés és a borkészítés módja ezt nem teszi lehetővé. Tehát, ha most, 2024-ben találunk otthon egy 2021-es rozét, akkor inkább ne igyuk meg. Baj ugyan nem lesz belőle, azonkívül, hogy egy életre elmehet a kedvünk a rozéktól. Természetesen mindig vannak kivételek, de a legtöbbjük az „azonnal elfogyasztandó” kategóriába esik.

A feltett kérdéssor elsőre soknak tűnhet, de hipp-hopp meg lehet válaszolni, akár az üzletbe menet is, és máris segít a döntésben. Nézzük meg, hogyan!

Természetesen általános igazságokat nehéz megfogalmazni, mert mindig lesznek kivételek, de éppen ezért vannak a kérdések, hogy azokat feltehessük az adott szituációban. Ha mondjuk édesapám 60. születésnapjára vásárolok, mivel ismerem őt, ismerem az ízlését, és tudom azt is, hogy jeles alkalom lesz, akkor érdemes egy komplex, testesebb vörösbort választanom, ami igazán ünnepi élményt nyújt. (Persze akkor, ha az édesapám szereti.) Ilyen lehet egy Cabernet Franc, egy Merlot vagy egy Syrah is.

De ha egy barátnőmnek meglett a jogsija, és azt ünnepeljük, akkor egy könnyebben fogyasztható fehérbort veszek, esetleg rozét vagy sillert. Fehérborból jó választás lehet az Olaszrizling, illetve egy reduktív Chardonnay, de a rozéval sem lehet mellényúlni, a siller pedig igazán különleges átmenetet nyújt a rozé és vörös között, mert könnyű, illatában elképesztően gyümölcsös, ízében viszont már megjelennek a vöröses aromák is. De itt fontos megemlíteni a pezsgőt is, ugyanis nagyon jó ár-érték arányú magyar pezsgők is vannak, amik igazán jó élményt nyújthatnak.

Ha a célszemély nem hozzáértő, akkor érdemes egy népszerű, könnyen fogyasztható, könnyebb bort választanunk, ami nem rendelkezik extrém aromákkal. Ha édesszájú, akkor az illatos fajtákat kedvelni fogja. Ezek egy része szintén száraz bor, de annyira kiemelkedő az illatuk, hogy könnyen „becsaphatják” a fogyasztót. Ilyen például az Irsai Olivér, a Cserszegi Fűszeres, vagy a Sauvignon Blanc. Ha viszont ért a borokhoz az illető, akkor még inkább érvényes a korábbi tanács: kérjünk segítséget egy szaküzletben.  Az eladó ugyanis a számunkra megfelelő árkategóriában is tud javasolni, így olyan döntést hozhatunk, amely jó az ajándékozottnak, és még a mi pénztárcánkat sem terheli meg túlzottan.

A vendégségbe „csakúgy vitt” bor legyen inkább olyan fajta, ami az összejövetelen el is fogy, ez esetben nem érdemes nagyon érett, nagyon testes bort választanunk. Ha viszont kifejezetten ajándékba visszük az italt, akkor jöhetnek a különlegességek, az évekre eltehető, érlelhető változatok is. Ezek általában a vörösek, de egy-egy komplex, eltartható fehérborral sem nyúlunk mellé. Az, hogy melyek ezek, az elkészítés módjától függ, de a hordóban érlelt Furmint és Juhfark olyan fehérek, melyeket nem (csak) azonnali fogyasztásra szántak. Természetesen a listát itt is még nagyon sokáig folytathatnám, azt viszont fontosnak tartom megjegyezni, hogy a bor eltarthatósága nemcsak a szőlő fajtájától függ, hanem az elkészítés módjától is.

Az évszakra vonatkozó kérdést pedig azért érdemes feltenni magunknak, mert kevés olyan embert láttam még, aki például a nyári 30 fokban szívesen kortyolgat egy testes, 5-6 éves Merlot-Syrah házasítást. A fűszeresebb, fahordós ízeket hagyjuk meg inkább a hűvös időszakra, nyárra pedig válasszunk egy friss, könnyű fehéret vagy rozét, ami akár fröccsnek is kiváló. Itt szeretnék eloszlatni két tévhitet is: nem, nem lesz jó a forralt bor a rossz minőségű, műanyag palackos vörösborból, és fröccsnek sem jó az „akármilyen” fehérbor.

Ezeket a példákat, általánosabb szabályokat, ahogy mindig, a kivétel erősíti, tehát aki érzi magában a kurázsit, bátran térjen el ezektől. Annál is inkább, mert lehet, hogy időnként fel kell adnunk a borválogatás örömét, és azt mondani, hogy erre az alkalomra a legjobb ajándék igenis egy hatos pakk sör lesz.

Fotók: Kitti