Bizonyára sokan emlékeztek a mesében elhangzó örök igazságra: „Úgy szeretlek édesapám, mint emberek a sót.” Számomra új értelmet nyert ez a mondat, amikor annak idején, még zöldfülű szülőként megismertem a SÓTERÁPIÁT. Így, csupa nagybetűvel.
Holle anyó birodalma
Az óvodát ugyanis mi is úgy kezdtük, mint a legtöbb kisgyermekes család: próbáltuk „túlélni”. Két hét oviba járás után rendszeresen egy hét pihenés következett, hogy kikúráljunk valami újabb légúti betegséget. És ez így ment szeptembertől áprilisig. Aztán a következő ősszel teljesen váratlanul a kezembe került egy szórólap, ami a városi „sóbarlang” kipróbálásra invitált. Gondoltam, nincs vesztenivalónk (néhány ezer forinton kívül), egy próbát megér, főleg, ha a csemete egészsége a tét. Az alagsori szobácskába lépve, mintha Holle anyó rázta volna meg a dunyháját. Minden hófehér volt. Már értettem miért ajánlotta olyan lelkesen a hölgy a védőköpeny használatát. Ugyanis, amikor először hagytuk el a „tett helyszínét” kisebb megdöbbenést keltett a kölyök, mert úgy nézett ki, mint egy a kis hóember. Éppen ezért a következő alkalommal már neki is kijárt egy külön erre a célra rendszeresített „sós szerkó”. A sötét hajú anyukák és apukák számára pedig garantált az egy órán belüli „megőszülés” lehetősége, ami igen mókás látványt nyújt. Persze remélhetőleg ezt nem a csemete lelkes sóimádata fogja kiváltani, ami a fehér csoda nyalogatásában és eszeveszett szórásában nyilvánul meg. A „tél birodalmába” lépve kedves falrajzok, kényelmes fotelek, gyerekasztal kis székekkel, és persze egy láda játék várt minket. Mondanom sem kell, hogy az én kisfiam fantasztikusan érezte magát, főleg amikor a kezelést követően beállhatott a sorba egy „ügyes voltál-gumicukorért”. Én pedig a kúrát követően fellélegezhettem – és nem csak a só légutakat tisztító hatása miatt –, ugyanis érezhetően könnyebben vészeltük át az őszi-téli időszakot, és a gyerkőc kilátásba helyezett orrmandulaműtéte is elmaradt. Az utána következő években már törzsvendégként köszöntöttek minket a sóklinikán, miután ősszel és tavasszal is végigcsináltunk egy-egy kúrát megelőzés jelleggel. Amióta pedig beköszöntött a „járvány kora”, és a kölyöknél porallergia alakult ki, az év egy részében fehér ködbe burkolózva veszi fel a harcot a légúti betolakodókkal szemben.
A valósággá vált csoda
A terápiás szobában egy természetes sóbánya, illetve sóbarlang mikroklímáját hozzák létre, egy hordozható orvostechnikai berendezés segítségével, befúvatásos módszerrel. Az így nyert mesterséges sós környezet az alsó és felső légúti betegségek leghatékonyabb természetes kezelési módja. Az eljárás során nagy tisztaságú orvosi sót alkalmaznak magas koncentrációjú, finom, száraz szemcsék formájában, ezért a nedves sóterápiákkal ellentétben, ez a módszer az alsó légutakban is kifejti jótékony hatását. Fontos tudni, hogy a gyógyközeg tulajdonságai megakadályozzák a továbbfertőződést és a felülfertőződést, így nem kell megijednünk attól, hogy a kezelések kisebb csoportokban történnek.
Egy teljes kúra általában 10 vagy 20 alkalomból áll, a terápia céljától, illetve a betegség súlyosságától függően. Az egyes kezelések időtartama gyermekeknél 45 perc, felnőtteknél 60 perc. A kúra hatékonysága érdekében, javasolt heti 5-ször, de legalább 3-szor időt szánnunk a sós levegő beszippantására, tehát az egyes kezelések között ne teljen el 48 óránál hosszabb idő. Egyébként az első alkalmakat követően a tünetek felerősödhetnek, ez azonban természetes jelenség.
Barátunk a só
Bár a fogyasztásával kapcsolatban óva intenek bennünket a szakemberek, de megfelelő minőségben és módon belélegezve, illetve külsőleg élvezve a hatását, megtapasztalhatjuk a természet gyógyító erejét. Így történt ez a férjemmel is, aki mindeddig csak beletörődő mosollyal üdvözölte újabbnál újabb próbálkozásaimat, miszerint kis családunkat első körben valamilyen szelíd és természetes módszerrel akarom meggyógyítani. Az év elején viszont egy hetekig tartó makacs légúti betegség gyötörte, amikor felvetettem neki, hogy próbálja ki a sóterápiát. Rövid gondolkodás után – mivel már nagyon bosszantotta az elhúzódó nyavalya – csatlakozott fiunkhoz, hogy ő is részese legyen a csodának. És csiribí-csiribá… meglepetten tapasztalta, hogy már 6 alkalom után búcsút inthetett az addig konokul kitartó kórságnak.
Mégis mit tud a só, hogy ilyen fantasztikus eredményt képes elérni?
- nyákoldó hatású, nagymértékben tisztítja a légutakat
- csökkenti a nyálkahártya duzzanatát, könnyíti a légzést
- megszünteti a gyulladást, helyreállítja a légzőszervek működését
- növeli a szervezet ellenálló képességét és a tüdő kapacitását
- a bekerült hatóanyag még legalább két hónapon keresztül kifejti a hatását
- éves szinten jelentősen lecsökkenti a betegnapok számát
- természetes, gyógyszer- és mellékhatásmentes
- gyermekeknél már egyéves kortól alkalmazható
A só külsőleg is gyógyító hatással bír, gondoljunk csak a tengervíz szépítő erejére. Nagy szerepe lehet a pattanásos, ekcémás bőr állapotának a javításában. Emellett energetizál, regenerál és erősít, így a kezelés hozzájárulhat a stressz, a krónikus fejfájás, az enyhe mértékű depresszió vagy a hangulatzavarok tüneteinek csökkentéséhez.
Túlélő kisokos sóország felfedezéséhez
Az első alkalom előtt mindenképp konzultáljunk gyermekorvosunkkal.
Melegen ajánlom a lurkó részére a „játszós” ruha és lábbeli használatát. Számunkra védőköpenyt, papucsot és a kezelés végén ruha- és cipőkefét biztosítanak. (Azért ne fekete kiskosztümben vagy öltönyben érkezzünk!)
Vigyünk be magunkkal a kezelőhelyiségbe szomjoltót és papír zsebkendőt. Igaz ez utóbbi van odabent is, de általában már igencsak só lepte – ahogyan a közös játékok is –, bár ez a gyerekeket egy cseppet sem zavarja.
Saját játékot és könyvet csak akkor vigyünk be, ha nagyon szükséges, vagy nem sajnáljuk kitenni a só mindent beborító hatásának. Mobiltelefonjainkat is érdemes a sószobán kívül hagyni vagy védőfóliával ellátni.
Nem illik késni! A kezelés elején ugyanis egyszerre, libasorban, résnyi ajtónyíláson át vonul be a csoport, hogy minél kisebb legyen a kiáramló só mennyisége.
A mosdót is időben keressük fel, hogy a ne kelljen a többiek rosszalló tekintetétől kísérve menet közben kiosonnunk.
A rohamszerű köhögés és az orrfolyás, különösen a kezelés első néhány percében teljesen normális, bár egy kicsit kellemetlen.
A bőrön lévő sérüléseket érdemes leragasztani, mert a só igencsak csípheti.
Nemcsak a vén kecske, a gyerkőcök is megnyalják a sót. Azt hiszem ez ellen nincs mit tenni. (Pedig én próbáltam!)
És végül két legyet egy csapásra! Kísérőként ingyen részesülhetünk mi is a kúra előnyeiben, amíg a gyerkőc nem tölti be a 6 éves kort.
Remélem sikerült kedvet csinálnom a sóterápiához. Ha van a közeletekben lehetőség rá, mindenképp próbáljátok ki, nem fogtok csalódni benne! Szerintem megéri időt és pénzt fordítani rá, hiszen az egészségünknél nincs fontosabb.
Hát akkor kedves Anyukák és Apukák, a fiam szavaival élve: Gyerünk a SÓBA!