C.S. Lewis, a Narnia krónikái szerzője egyszer azt mondta, hogy az olyan mese, amit csak a gyerekek élveznek, egyáltalán nem jó mese. És mennyire igaza volt. A gyerekeknek írt történetekben olyan mély és esszenciális bölcsességekre bukkanhatunk, amiket sokszor pont felnőtt fejjel kell hallanunk. Hiszen míg gyermekként még ott lapulnak bennünk és természetesek számunkra, addig felnőve a hétköznapokban, a zakatoló mókuskereket hajtva, menet közben valahogy éppen a lényeg az, ami kiveszik.
Ezek a klasszikus világirodalmi gyerekkönyvek pont ezekre a dolgokra emlékeztetnek minket, és sokszor bizony felnőtt fejjel sokkal inkább szíven ütnek, mint gyerekként. Talán azért, mert felnőttként már tudjuk, milyen is megfeledkezni a lényegről, gyerekként pedig nem is figyelünk másra. Egy biztos: akár gyerekként, akár felnőttként olvasod el ezeket a könyveket, mindenképp gazdagabb leszel általuk.
Anne otthonra talál – L. M. Montgomery
Mindenkinek, de tényleg mindenkinek el kéne olvasnia egyszer ezt a könyvet. Én tavaly olvastam először, és azóta Anne Shirley a hősöm: Anne makacs, lobbanékony, ügyetlen, sokat hibázik, de mindig tanul belőle. Teljes szívvel éli az életet, mindent mélyen érez, odaadó, kedves, felismeri és értékeli az élet igazi szépségeit, és nem tompítja el a szívében égő lángot csak azért, hogy jobban beilleszkedjen mások közé. Anne kisebb-nagyobb katasztrófákkal végződő kalandjain keresztül egy csupa szív történetet ismerhetünk meg a szeretetről, a barátságról, a közösségről és a képzelet erejéről. Imádom.
A titkos kert – Frances Hodgson Burnett
Mary Lennoxot szülei halála után a borongós Yorkshire-be küldik nagybátyja kastélyába. Mary makacs, goromba és hisztis, amikor megérkezik. Aztán rábukkan egy eldugott, elhagyatott kertre, megismeri nagybátyja tragikus történetét, felfedezi a kastély titkait, és barátokra lel. Egy édes-keserű történet ez, és bár számos üzenete van, számomra a leglényegesebb ez: ahogy egy kert sem tud kivirágozni törődés nélkül, úgy mi, emberek sem – csak az tud nőni, amire időt szánunk, amiről gondoskodunk.
Matilda – Roald Dahl
Először akkor találkoztam Matildával, amikor gyerekként láttam a Matilda, a kiskorú boszorkány című filmet. Varázslatos, néhol kicsit ijesztő találkozás volt, ami akkora nyomot hagyott bennem, hogy később a nővéremmel a Matilda név mellett kampányoltunk, amikor babanevet kerestünk jövendőbeli húgunknak. A film alapjául szolgáló kötet ugyanilyen magával ragadó, bájos és vicces. Matilda egy varázslatos képességekkel megáldott kislány, aki falja a könyveket, akinek szörnyű a családja, akinek az iskolai igazgatónője utálja a gyerekeket, és akire nagy hatást gyakorol az édes-kedves tanár nénije – és mindemellett a történet tele van egyszerű, de nagyszerű igazságokkal, amiket nem lehet elégszer hallani.
Pán Péter – J. M. Barrie
Azzal kezdeném, hogy a Pán Péter szerintem nem feltétlenül gyerekeknek való könyv. Persze mindannyian ismerjük a mesét nagy vonalakban, vele együtt Pán Pétert, aki soha nem nő fel, vagy Hook kapitányt, Csingilinget és a többieket. De az eredeti történet egy kissé borús és komoly írás, ami talán a felnőttek számára hordozza a legtöbb üzenetet jóról, rosszról, felnövekedésről és a gondolatok, valamint a hit teremtő erejéről – mindezt egy nem éppen kedvelhető főszereplő és nem kevés erőszak segítségével.
+1 Harry Potter sorozat – J. K. Rowling
A modern klasszikus. Nem lehet teljes ez a lista a Harry Potter sorozat nélkül – és nem csak azért, mert annak a generációnak vagyok a tagja, aki ezeken a könyveken nőtt fel. Annyi varázslat van ebben a hét kötetben, és nem, nem csak azért, mert egy olyan világban játszódik, ahol ténylegesen is van varázslat. Ez egy történet a jóról és rosszról, ami, ahogy haladunk előre, megtanít minket arra, hogy semmi sem fekete vagy fehér. Szól a szeretetről, a családról, a barátságról és az áldozatokról. Mint minden jó gyerekkönyv, tele van egyszerűen megfogalmazott örök érvényű bölcsességekkel, amik ugyanúgy melengetik meg egy kisgyerek szívét, ahogy egy felnőttét is.
A Jelenlét podcastadásunkban is már beszélgettünk a könyvek szeretetéről, az olvasási szokásainkról. Hallgass bennünket!
Fotó: Emma
