Csipkés uszály, a dekorációhoz színben harmonizáló virágcsokor, a szerelemes pár szívéhez közel álló, romantikus zene, meghatódott arcok, masni a fiatal házaspár székén. Fontos részletei egy tökéletes szertartásnak, de mindez csak a díszlet, a főszereplők szívében a sorsdöntő pillanatok, érzelmes gondolatok fognak mély nyomot hagyni. A szertartáson az anyakönyvvezető tud igazán meghitt légkört teremteni, olyat, amire évek múlva is szívesen emlékszünk vissza. Lóki-Sánta Renáta minden egyes esküvőre úgy készül, mintha számára is az első és megismételhetetlen lenne.
– Azt mondtad, az esküvők annyira lázba hoznak, hogy órákig tudnál sztorizni róluk. Mesélj, Reni, izgatottan hallgatlak!
– Szerencsés vagyok, mert a szakma választott engem, derült égből hullott az ölembe. Felhívtak, hogy vállalnám-e az anyakönyvvezetői szerepet. Meglepett a kérdés, a megilletődöttség után viszont igent mondtam. Pedig korábban el sem tudtam képzelni, hogy képes vagyok magabiztosan kiállni kétszáz ember elé és levezetni a ceremóniát. Aztán belevágtam, és nagy szerelem lett belőle. Nyáron a szombatok általában az esküvőkről szólnak, de ez egyáltalán nem teher, mert közben érzelmileg feltöltődöm, energiát ad és számtalan pozitív visszajelzést kapok a pároktól. Simogatja a lelkemet, hogy az életük legszebb pillanatánál ott lehettem és még szebbé is varázsolhattam egy-két szívhez szóló gondolattal.
– Kislánykánt is lenyűgözve nézted a menyasszony habos-babos ruháját az esküvőkön?
– Régen is imádtam az esküvőket, és ez a fajta rajongás a saját esküvőm után sem csillapodott. Azóta még jobban izgulok, hogy nekik is olyan tökéletes legyen a nagy napjuk, amilyen az enyém volt.
– Az esküvő előtt beleolvastam a szövegedbe: megható, érzelmes, személyes írás. Hogyan építed fel?
– Sokat szoktunk az esküvő előtt beszélgetni, szeretem, amikor a pár megoszt velem néhány személyes történetet, a közös életük fonalának alakulását, ezeket a beszédembe is beleépítem. Az esküvőkön kétszer ugyanazt a szöveget sosem mondom el, mindenkinek személyes üzenetet szeretnék átadni, hogy azt érezzék, ez róluk, nekik szól.
– Tiszteletre méltó, hogy ennyire gondosan készülsz minden egyes alkalomra.
– Mindenki életében jó esetben egyszer adatik meg az a pillanat, hogy az anyakönyvvezető előtt kimondja a boldogító igent. Két egyforma pár nincsen, ezért két azonos beszéd sincs. Természetesen vannak olyan alapgondolatok, amiket sosem hagynék ki, ilyen a kedvenc Geothe idézetem is: „Szeretni és szeretve lenni legnagyobb boldogság a világon.” Ez a tömör mondat rejti mindazt, amit meghatározónak gondolok az életben.
– Emlékszel még az első esküvőre három évvel ezelőtt, amikor már anyakönyvvezetőként álltál a pár előtt?
– Az összes esküvőt feljegyzem, névvel és dátummal együtt, így egyből eszembe jut minden egyes esemény…
– Voltam már olyan esküvőn, ahol az üzenet egyszerűen nem jött át, nem maradt meg egyetlen mélyre hatoló gondolat sem.
– Azt gondolom, hogy az előadásmód fejleszthető. Összetett egyébként, hiszen a beszédtechnikán kívül fontos, hogy a szavakat úgy rendezd össze, hogy az hasson a közönségre. Ismerem a párokat, nem arról van szó, hogy az esküvőn látom őket először és nem tudom a történetüket. Tudom, mivel lehet a szívükig hatolni, akkor örülök, ha érzem, hogy eljut hozzájuk a mondanivalóm.
– Melyik volt az eddigi legextrémebb ötlet, ami kipattant a fiatalok fejéből?
– Egyszer egy pár azt találta ki, hogy a kutyájuk hozza a gyűrűket, így amikor a gazdi füttyentett egyet, a kutyus a vár kapujából futásnak eredt, és a férj elé csúszva megérkezett a gyűrűkkel, ami a csokornyakkendőjére volt erősítve. És mindezt drónnal vették fel. Extra kívánságok mindig érkeznek a pároktól, én pedig csípem ezeket. (nevet)
– A mennyasszonyok a legapróbb részletekig megtervezik az esküvőt, aggódnak, miközben életegyik meghatározó napjára készülnek. Milyen szerepet kap az anyakönyvvezető?
– Azt veszem észre, hogy sokra értékelik azt a húsz percet, amikor kimondják egymásnak a boldogító igent. Az anyakönyvvezető szerepe rettentő fontos, hiszen rajta is múlik, hogy a legszebb pillanatokra mennyire lesznek maradandók.
– Mivel szoktál érvelni azoknak a pároknak, akik elzárkóznak az esküvő gondolatától?
– Olyan fantasztikus, amikor ott állsz és kimondod az igen szót, a kapcsolat magasabb szintre emelkedik.
– Egyre kevesebben döntenek a házasság mellett, mi lehet ennek az oka?
– Azt tapasztalom, hogy rengetegen félnek az elköteleződéstől, a házasság gondolatától meg egyenesen megrémülnek. Tudod, mennyi apai elismerő nyilatkozatot veszek fel egy héten? Ez azt jelenti, hogy a gyermek családi jogállását nem a házasság, hanem az apai elismerő nyilatkozat rendezi. Ebből is az látszik, hogy az emberek a házasságot egy végső elköteleződésnek gondolják, a gyermekvállalást nem érzik ennyire végleges döntésnek. Meg szoktam kérdezni minden egyes alkalommal, hogy nem szeretnének összeházasodni? Általában kategorikus nem a válasz. Ha nem akarja felvállalni a párját, akitől a gyereke van, akkor mégis milyen kapcsolatba érkezik az a csemete? Ilyekor nem fordul meg a fejükben, hogy a papírt a mai világban egészen könnyedén fel lehet bontani, de a gyermeket nem lehet ketté választani. Örökké összeköti őket a közös gyermekük, és mégis a házasságtól félnek?
– Mindig elérzékenyülsz az esküvőkön?
– Rengetegszer. A zenékre tudatosan nem figyelek, mert annyira érzékeny vagyok, hogy mindig elsírnám magam. De adódnak olyan érzelmes pillanatok, amiket lehetetlen könnyek nélkül megúszni.
– Nem keserít el, hogy a házasság után – amit örök életre köttettek –, pár évvel már a válási papírokkal keresnek meg a párok?
– Nálam még senki sem vált el! (nevet) Garanciával lehet nálam házasodni. Könnyen jelentem ezt én ki, hiszen még csak három éve adok össze párokat. Egyébként pár perc alatt le lehet szűrni, hogy a pár egy húron pendül vagy még nem csiszolódtak össze. A testbeszéd rengeteg információt elárul. Az elszomorít, amikor azt látom, hogy még az esküvőn sem fogják meg egymás kezét, nem néznek egymásra, még a csók sem jön szívből… A családi konfliktus is rányomhatja a bélyegét az esküvőre. Általában ez abból adódik, hogy nem tudják elfelejteni a sebeket még arra a rövid időre sem, amikor a gyermekük kimondja a boldogító igent. De szerencsére ez a ritkább. Legtöbbször érzem, hogy olyan párt adhattam össze, akik boldog házasságban élhetnek.
– Melyik számodra az esküvői szertartás legérzelmesebb momentuma?
– Számomra a fogadalom egy különleges pillanat. Ettől a párok ódzkodni szoktak, pedig nincsen annál meghatóbb, amikor saját kézzel írott gondolataikat megosztják egymással. A legmélyebb emlékek nekem a fogadalmakhoz fűződnek, mert ott nyílik meg a kapu a két szív között, aminek tanúi is lehetünk. A másik, amikor kijelentem, hogy házastársak. És ilyenkor is látom a szemükben a boldogságot.
– Az interjúra készülve olvasgattam cikkeket, és azt tapasztaltam, hogy az anyakönyvvezetők és a szertartásvezetők között megy a viaskodás, miből fakad ez az ellenszenv?
– Most egyre több konfliktus övezi ezt a kérdést. Törvényesen csak az anyakönyvvezető adhat össze egy párt, a szertartásvezető egy olyan nem hivatalos személy, aki külső helyszíneken vállal személyre szabott, ünnepélyes esketést. Ez azonban nem hivatalos, így a párok úgy szokták megoldani, hogy az esküvő előtt ellátogatnak az anyakönyvi hivatalba, ahol hivatalosan megkötik a házasságot, majd az esküvő napjára szertartásvezetőt hívnak. A szertartásvezető rugalmas, bárhol megtartja a szertartást, nincs túlterhelve, így sokkal több ideje van a párral foglalkozni. De ezt nem azt jelenti, hogy az anyakönyvvezető nem tud szívhez szóló, személyes esküvőt tartani. Igenis tud! És lehetőség van arra is, hogy az anyakönyvvezető külső helyszínen tartsa meg a szertartást, amennyiben azt az illetékes jegyző engedélyezi.
– Te valójában anyakönyvvezető vagy, aki szertartásvezetőként fogja fel a hivatását!
– Ennek kellene a természetesnek lennie!
Fotó: Gál Zoltán
