Béres Alexandra a nők példaképe, egészséggel és életmóddal kapcsolatos jól bevált tanácsaival igyekszik a változtatásra készen álló emberek szemléletét átformálni és rávilágítani – a sokszor emlegetett – életmódváltozásra. Odafigyeléssel életünk egyensúlyba kerülhet: erre a legjobb példa Alexandra, aki kétgyermekes anyaként boldog házasságban, alázattal és lelkesen végzi munkáit, miközben szabályokhoz ragaszkodik, hogy megtartsa azt a bizonyos egyensúlyt!

Most is rohansz fellépni, nincs megállás egy pillanatra sem!

Tavasszal és nyáron nagyon sok rendezvény van hétvégén, de hétköznap igyekszem aktív időt tölteni a családommal. Persze hétvégén is hiányzik, hogy együtt legyünk, ezért a fellépéseim után sietek haza.

A gyermekeid nem szoktak veled tartani?

Nagyon ritkán jönnek, mert, csak autókáznának és unatkoznának a hosszú úton. Ahol pedig órát tartok, nem tudnék velük foglalkozni, rájuk figyelni. Ilyenkor inkább az apukájuk, valami jó kis programot talál ki nekik: most épp sétálni mennek, aztán forrócsokizni.

Lehetetlen minden felkérést elvállalnod. Mikor tanultál meg „nemet” mondani?

A nagylányom (Panna-szerk.) születése után mindig azt a kérdést teszem fel magamnak: megéri-e, hogy tőlük elszakadjak? Ezért mindig olyan felkéréseket vállalok el, aminek van egy hozzá adott értéke, amit én is fontosnak vélek. Legyen az jótékonyság vagy egészségnap.

Hogyan zajlik egy edzésed, mire kell odafigyelned?

Az órákat szeretem pontosan levezényelni, közben pedig nagyon figyelem a tekinteteket. Az a csodálatos a munkámban, hogy roppant változatos, mindig más emberek tornáznak velem szemben. Más szemek néznek vissza rám és a reakciójuk is különböző. Rájuk próbálom szabni az óráimat. Konkrét elképzeléssel érkezem, de ők határozzák meg, meddig megyek el az adott tervemben.

Nehéz elkezdeni sportolni, legtöbbször a motiváció hiányzik?

Nem elég, ha csak arra gondolunk, hogyha majd lesz egy kis szabadidőm, akkor elmegyek kocogni. Úgy sosem lesz egy óránk, mert lesz más, fontosabb dolog. Lényeges, hogy megteremtsük az idejét az életünkben ezeknek az alkalmaknak. Szerintem a rendszerességen van a hangsúly, ahhoz kell a legnagyobb szorgalom, hogy időről-időre elinduljunk és tegyünk valamit az egészségünkért. Az induláskor nem szabad túl sokat elvárni saját magunktól. Azt látom, ha túl nehezek az edzések, egyre nehezebben kezdenek bele újra és újra, mert úgy érzik, nem fogják tudni megcsinálni. Ha kevesebbet kívánunk, akkor sokkal könnyebb lesz azt teljesíteni.

Sokan nem elégedettek az alakjukkal és szeretnének megszabadulni a plusz kilóktól, de mégsem sikerül. Hol rontják el?

Én nem hiszek a fogyókúrákban, mert azok hamar véget érnek, és utána minden visszaáll a régi rendszerbe. Ki akarunk törni, de visszakerülünk a régi kerékvágásba és ekkor jön a jojó-effektus. Ennek így nincs sok értelme. Apró változtatásokat kell beépítenünk a mindennapokba. Új szokásokat kell kialakítani, ami nem egyszerű, de egyáltalán nem lehetetlen, csak időt kell adnunk magunknak a változásra. Viszont a szokások kiépítése nélkül nincs változás. Az új életmódban benne maradhatnak azok az ízek és ételek, amiket szeretünk. De, ha azok nem annyira egészségesek, akkor sokkal ritkábban együnk ilyeneket! Nem kell lemondanunk a nagymama bögrés sütijéről, kéthetente vasárnap nyugodtan falatozhatunk belőle. De ne szegjük meg mindennap a szabályainkat! Legyünk szigorúbbak magunkkal! Legyenek saját elveink és ahhoz próbáljuk tartani magunkat. Ha nincsen koordináta rendszerünk, elveszünk!

…….
A cikk folytatását az Egészség és Sportmagazin 2017/4. számában olvashatjátok el.

Szerző