A boldogságtól repkedsz, mert megtaláltad életed szerelemét. A volt feleség szemében örök ellenség maradsz, mert szétszedted a stabilnak hitt kapcsolatát. A szerelmed mellett ott vannak a gyermekek, akikkel úgy érzed, lehetetlen megtalálni a közös hangot. Második, harmadik vagy éppen negyedik feleségként rengeteg váratlan szituációba kerülhetsz, ahogy Azanő is, Bali Edina Zsanna könyvében. Az írónő harmadik feleségként rengeteg szituációt megélt és nagyon sok női sorsot ismer, éppen ezért döntött úgy, hogy a saját tapasztalatait, illetve másik húsz nő életét mutatja be a könyvében. De nem csak azoknak szól, akik hasonló cipőben járnak. Te is biztosan ráismersz magadra, az életedre, a helyzetedre.
– Gyermekkoromtól kezdve mozaikcsaládban éltem. Az édesanyám elvált, jó pár évvel később a nevelőapám két gyermekkel érkezett az életünkbe. Kiskorom óta látom, hogy mit jelent az „összerakott” család. Megértettem ennek minden fájdalmát, félelmét, hazugságait, ki nem mondott gondolatait és persze a lehetőségeit is.
Edina édesanyja őszintén beszélt a családban felmerülő helyzetekről, nem őrizte titokban azt sem, hogy az életükbe egy másik fél fog belépni.
– Gyermekként láttam, milyen érzés egy idegen embert befogadni a saját világodba, együtt kialakítani az új szokásokat, megszokni a jelentétét, elfogadni annak ellenére is, hogy ő képtelen ebben az új helyzetben természetesen viselkedni. Nálunk sosem volt tabu a válás, és az ezzel járó problémák, akadályok, mert az édesanyám nyíltan beszélt nekem erről, a koromnak megfelelő módon bevont a történetekbe, mindezt úgy, hogy nem tette a gondjait a vállamra. Elköltöztünk egy kis faluba, ahol felnőttek között nőttem fel, nagymamám, dédim, nagynéném is velünk lakott, és mivel a nagymamám varrónő volt, jöttek a nők a próbákra és közben a fél életüket elmesélték. Hallgattam őket sokszor én is, így még inkább ráláthattam sorsokra. Gyakorlatilag minden a szemem előtt zajlott. Amikor édesanyám újra férjhez ment, azt is jóval előtte megbeszéltük. Nagyon jól kezelte ezt a szituációt.
Kislányként érzékelte a mozaikcsaláddal járó nehézségeket, örömteli pillanatokat, a felnőttek egymással, sokszor saját magukkal vívott harcait. Most pedig egy teljesen más oldalról szemléli ezeket a szituációkat.
– Én is „Azanő” lettem. Az én életembe is a szeretett férfi egy „csomaggal” érkezett. És bizony felnőttként kell kezelned azt, hogy az életed jelentős részét úgy kell élned, hogy rendszeresen jönnek a gyerekek, később felnőttek, akik lehet, hogy soha nem fognak szeretni, még az is előfordulhat, hogy az ellenségüknek tekintenek. De neked az otthonodban, a közös létedben a pároddal, a megtalált boldogságodban, a felmerülő problémákkal együtt kell létezni. És nem bánhatsz úgy a szerelmed gyermekével, mint egy vendéggel. Ha nem is lesz olyan, mint a saját gyermeked, mégis ki kell vele alakítani egy normális kapcsolatot. Ebben a helyzetben kell megtalálni a lehetőségeket.
A könyvében húsz második feleség életébe leshetünk be. Az „Azanők” helyzetében felmerülő, mégis féltve őrzött, sok esetben szégyellni való kérdésekre keresi a választ: Mi történik akkor, ha féltékeny vagy a párod gyermekére? Mit csinálsz akkor, ha állandó megfelelési kényszer miatt a pasi próbál imponálni a volt feleségnek? Hogy viseled, ha a közös nyaralásokra, amit szíved szerint a szerelmeddel kettesben töltenél a gyereket is magatokkal kell vinni? Hogy éled túl, hogy te lettél a „gonosz” szereplő, aki elcsábította a férfit? Csak néhány szituáció, amelybe akár te is belekerülhetsz.
– Van olyan történet, amiben a nő még hosszú évekig várja vissza a férjét. Ha egy gyermek egy elkeseredett, összetört szívű anya mellett nő fel, éveken át hallgatja a sértett félt, rossz érzései lehetnek az édesapjával kapcsolatban és nyilván haraggal gondol arra a nőre, aki „elvette” az apját. Itt a kulcs az anya döntése, hogy ennek pontot tegyen a végére, és rájöjjön, hogy a gyűlölködésnek semmi értelme. Hogy ráébredjen arra, hogy ennek milyen pusztító hatása van. Az édesanyám példáját látva, igenis nem lehetetlen az, hogy a gyermek iránti szeretet felülírja a veszteség érzetet.
Az „Azanőből” is kiderül, hogy a nők sokszor eszközként használják a gyermeküket, hogy volt férjüket manipulálják.
– Nem tudhatod, hogy amikor a gyermeked hazajön az édesapjától, és igyekszel örömmel hallgatni az élményeit – miközben lehet, hogy rosszul vagy a ténytől, hogy nélküled érezte jól magát – egy-egy kérdéssel vagy megjegyzéssel mit érsz el, milyen sebet ejtesz, mekkora terhet raksz a vállára. Félreértés ne essék, ebben a helyzetben, amikor egyedül maradsz, pánik tör rád, van egy csomó jogos vagy jogosnak tűnő félelem, szorongás, bánat. Ez az életféltésnek abból a részéből is fakad, hogy ott van a csemete, akinek felelős vagy az életéért, de egyedül maradtál, mert a másik fél kilépett az kapcsolatból, te pedig anya vagy, és nem menekülhetsz el, helyt kell állnod.
A manipuláció erejével, a gyűlölködéssel nem lépünk túl a fájdalmunkon, csak benne keringünk.
– Az első feleségnek rá kell jönnie, hogy mindaddig, míg ellenségként tekint a volt férjére, képtelen lesz teljes életet élni. Nem jó, ha a gyermeket befolyásolja az apa ellen. Saját személyes boldogságára is akkor van esélye és arra is, hogy az édesapa valódi szerepet vállaljon a gyermeke életében, ha ezt a döntést meghozza. Persze ez nem egyszerű döntés.
A könyv azoknak is segítséget nyújt, akik gyermekként mozaikcsaládban nőttek fel.
– Reményeim szerint segít megérteni, ezzel feldolgozni azt, ami történt. Segít rálátni a családi mintákra. Nem kell megtagadni a szüleinket. Egy dolgot érdemes elfogadunk az életben a múltunkkal kapcsolatban: ha tudták volna, a szüleink is jobban csinálták volna.
A könyv a nőkről szól, akik mögött – vagy szerencsés esetben mellettük – ott áll egy férfi. Valószínűleg sokan a könyv olvasása közben döbbennek rá, milyen küzdelmeket vív egy „Azanő”. És lehet, hogy épp a könyvön keresztül lát rá szerelme problémájára a férfi.
– Sok olvasói levelet kaptam férfiaktól is, hiszen ez a könyv mindenkinek szól: nőknek és férfiaknak egyaránt. A női oldal mellett érződik, hogy erős a férfin is a nyomás, hiszen nagy próbatétel mind a két féllel őszintén és tisztességesen működni. Ez a kulcs. Nem szaladhat bele az előző életében átélt csapdákba, azokból kell tanulnia és jobb emberré válnia. És ez a legfontosabb minta, amit a gyermekének mutathat.
A kritikus helyzeteken túllépni nem egyszerű, de mégis meg kell találni a megoldást, ha a szerelmedet nem szeretnéd elveszíteni.
– Ideális esetben a melletted álló férfivel meg tudod beszélni az érzéseidet, észrevételeidet, kellemetlen szituációkat. Ha elkezdesz beleszaladni elhallgatásokba, eljátszol olyan dolgokat, amik nem igazak, megint rossz irányba mész. Ha olyan kapcsolatban élsz, amiben nem lehet megbeszélni a pároddal, hogy megbántott a gyermeke vagy a volt felesége, ha nem oszthatod meg vele, hogy esetleg még nem tudod szeretni a gyermekét – ezek az élet legfájdalmasabb pillanatai, tapasztalatból mondom –, akkor rettentő nehézzé válnak a mindennapok. Eljátszol egy illúziót, és elfogadod, hogy kéthetente ez a pár rettenetes nap belefér – márpedig nem fér bele egyetlen rossz pillanat sem. Aki nem él mozaikcsaládban, biztosan nem érzi ennek a súlyát, de egy-egy elejtett szónak, kézlegyintésnek, bántó mondatnak óriási hatása van. Mert minden ilyen perc mérgez és a távolságot erősíti, nem pedig az összetartozást segíti. A párodnak pedig meg kell érteni a problémát és segíteni kell megtalálni a közös hangot. Ha nincsenek tabuk, bátran megbeszélheted, ami fáj, nem lesz részrehajló, nem fogja támadásnak venni. Így tudsz élni és nem túlélni.
