„Minden egy szép mosollyal kezdődik.” Gondoljunk csak bele, micsoda bölcsességet hordoz magában ez a mondás, hiszen lehet, hogy egy mosoly is elég ahhoz, hogy megváltoztassuk a napunkat. De mit sugall a külvilág felé, ha nem merünk önfeledten mosolyogni, mert elégedetlenek vagyunk a fogainkkal, és inkább takargatjuk őket? Tényleg annyira felgyorsult a világ, hogy már napi néhány percet sem szánunk a szájápolási rutinra? Azt viszont leszögezhetjük, hogy kevés szó esik a megfelelő szájhigiéniáról, és általában nem is figyelünk oda a fogaink egészségére, ami később persze súlyos problémákhoz vezethet. Éppen ezért számtalan kérdéssel bombáztam a témában dr. Szabó Fanni fogorvost: beszélgettünk a tejfogak elhanyagolásáról, a különböző fogászati problémák, szájüregi betegségek megelőzéséről és a szűrővizsgálatok fontosságáról is. Fanni hasznos tanácsokat adott a megfelelő szájhigiénia kialakításával és megőrzésével kapcsolatban, mert az ápolt fogak az önfeledt mosolyunk alapjai.


– Milyen problémát okozhat, ha már gyermekkorban elhanyagoljuk a fogainkat, és nem ügyelünk a megfelelő szájhigiéniára?
– A gond gyakran ott kezdődik, hogy a szülő túl korán ad szabad kezet a fogmosáshoz, miközben hatéves koráig neki kellene mosnia a gyermek fogát. A kisgyerekek ugyanis még nem tudják alaposan megtisztítani a fogaikat, csak rákenik a fogkrémet és „megsuvickolják”, ráadásul a szülő sokszor nem ellenőrzi a végeredményt. Talán nem is gondolnánk, hogy milyen fontos a tejfogak védelme, pedig azok adnak majd helyet a maradó fogaknak.
– A szülő is kihúzhatja a gyermek tejfogát?
– Ha a fog annyira mozog, hogy csak egy kis ínydarabka tartja, akkor igen. Van azonban egy bizonyos időtartam, amikor korainak számít a tejfog kihúzása: ha a maradó csíra előtörése egy éven belül nem várható, tehát a helyén nem lesz maradó fog. Ha ilyen esetben mégis eltávolítják a tejfogat, akkor az torlódást okozhat a fogsorban, sőt a harapási magasság is csökkenhet, és fogszabályozási gondok is felléphetnek.
– Ezek szerint a tejfogak állapota hatással van a maradó fogakra?
– A tejfogak stimulálják az állcsont növekedését, aminek később kulcsfontosságú szerepe lesz a beszédben és az artikulációban. Egy szuvas fog az egész száj higiéniáját meghatározhatja, ezért káros. A tejfogaknál gyökér körüli gyulladás is kialakulhat, ami károsíthatja a maradó fog külsejét, úgymond deformálódott lesz. A szülő sok esetben azért hanyagolja el a gyermek tejfogainak tisztítását, mert nem látszódik rajtuk probléma, vagy egyszerűen úgy gondolja, hogy majd úgyis kiesnek, és így különösképpen nem kell velük foglalkozni.
– Mit tapasztalsz az emberek általános szájüregi higiéniájával kapcsolatban?
– Eléggé változatos. Teljesen jól szituált embereknek meglepően elhanyagolt a szájhigiéniája. Az egyik páciensemnek annyira rossz állapotban volt a fogágya, hogy csupán a fogkő tartotta a helyén a fogat. Megdöbbentő, de a fiatalabb korosztály sem figyel oda a fogai épségének megtartására. Úgy gondolják, hogy legfeljebb majd kihúzatják az eredeti fogukat, és implantátumot rakatnak a helyére, ezzel szerintük meg is oldódott a probléma. Azt hiszik, azt majd nem kell gondozniuk, pedig valójában sokkal több odafigyelést igényel.
– Szerinted miért félünk attól, hogy fogorvoshoz járjunk?
– Leginkább a fúró hangja ijeszti meg az embereket, ráadásul az arcunk egy olyan terület, amit jobban féltünk, és nem szívesen engedünk másokat közel hozzá. Gyermekkorban tovább fokozhatja a félelmet, hogy a szülő gyakran azzal fenyegeti a kicsit, hogyha rossz lesz, akkor elviszi a fogorvoshoz. Ezek után nem meglepő, hogy a gyerekek még inkább rettegnek tőlünk.
– Hogyan lehetne ennek a félelemnek a kialakulását elkerülni?
– Az a titok, hogy ne csak akkor menjünk fogorvoshoz, amikor már megtörtént a baj, hiszen olyankor elkerülhetetlen a fájdalom, és a gyermek rossz élményt fog kötni a fogászati kezeléshez. Érdemes már akkor felkeresni a szakembert, amikor még látszólag minden rendben van. Ilyenkor ugyanis a vizsgálat nem jár kellemetlen érzéssel, ráadásul a bizalom is könnyebben kiépül a kis pácienssel.
– Miért ajánlott, hogy rendszeresen járjunk fogászati szűrővizsgálatra?
– Mert így már a kezdeti stádiumban észrevehető a szuvasodás és az esetleges fogbetegségek, ráadásul a korai kezelés segítségével elkerülhetők a későbbi fájdalmas beavatkozások. A fogorvos nemcsak a fogakkal dolgozik, hanem a szájnyálkahártya állapotát is ellenőrzi. Magyarország sajnos vezető helyen áll Európában a szájüregi daganatok tekintetében, melyek másodlagos megelőzése a korai felismerés és kezelés. A daganatkeltő hatások hátterében elsősorban a dohányzás és az alkoholfogyasztás áll, de a kiváltó okok között szerepel még a mechanikai és kémiai hatás is. Hogy erre is említsek példát: ha valakinek rosszul beállított fogsora van, ami egy bizonyos helyen folyamatos irritációt okoz, vagy ha valaki kórosan rágcsálja a nyálkahártyáját, akkor azon a területen kialakulhat szövődmény. Ugyanakkor különböző megbetegedések – mint mondjuk a hepatitisz vagy az AIDS – is befolyásoló tényezők lehetnek, sőt a krónikus napsugárzás is okozhat kóros elváltozásokat az ajkakon. A leukémiának például szembetűnő tünete az intenzív ínyvérzés, vérszegénység esetén pedig a szájnyálkahártya színe változik meg. Ezek mind felismerhetők a rendszeres szűrővizsgálatok során.
– Mikor forduljunk mindenképp fogorvoshoz?
– Ha a szájüregben seb keletkezik, és két héten belül nem gyógyul, vagy ha a nyálkahártya színében elváltozást észlelünk. Például a fehér szín utalhat gomba jelenlétére vagy a sápadt szín vérszegénységre. Ilyen esetekben mindenképp keressük fel fogorvosunkat. Egyébként félévente javasolt szűrővizsgálatra menni, illetve a fogkövet leszedetni.
– Mondanál néhány szájápolási tippet?
– A reggeli és esti fogmosás – méghozzá puha sörtéjű fogkefével, mert az nem okoz sérülést – az otthoni rutin alapjai. Esténként pedig használjunk fogselymet – ez nem csak orvosi javaslat, hanem éppolyan szükséges szájápolási mozzanat, mint maga a fogmosás. Figyeljünk arra, hogy ne csak a fogainkat tartsuk tisztán, hanem a nyelvünket is. Erre alkalmas lehet egy nyelvkaparó, de a nyelvtisztító felülettel rendelkező fogkefe is megállja a helyét. Szájvizet csak a fogmosás után fél órával használjunk, mivel a fogkrémekben található nátrium-lauril-szulfát nevű vegyület hozzákötődik a foganyaghoz és nem engedi, hogy a szájvízben lévő fluorid beépüljön a fogakba, pedig az segít a fogszövet megerősítésében.
– Mit vegyünk figyelembe a fogkrém kiválasztásakor?
– A fogmosás alapja elsősorban a helyes technika, amit sokan nem ismernek, ezért érdemes megkérni a fogorvosunkat, hogy mutassa meg. A mechanikai tisztítás ugyanis sokkal fontosabb, mint a fogkrém vagy a szájöblítő fajtája, mert a baktériumok a tisztító mozdulatok során távolíthatók el a fogakról: le kell dörzsölni őket, különben odatapadnak a fogfelszínhez.
– Milyen egyéb fogápolási eszközt ajánlasz még?
– Nagyon praktikusak a fogköztisztító kefék, akár a fogszabályzó tisztán tartására is, vagy abban az esetben, amikor két, egymástól távol álló fog közé a fogselyem már kevés.
– Milyen hatással vannak a táplálkozási szokásaink a fogaink egészségére?
– Ha folyton eszünk, akkor folyamatosan alacsony szinten van a szánk pH-értéke, ezért nagyobb a rizikó arra, hogy szuvasodás alakuljon ki. Például a keményebb ételek, mint az alma vagy a sárgarépa „tisztítják” a fogakat. Az olyan ragacsos nassolnivalók viszont, mint a fagylalt vagy a gumicukor könnyen beragadnak az apró fogegyenetlenségekbe, és ezért nehezebb őket eltávolítani. A cukros és szénsavas üdítőitalok sem túl kedvező hatásúak, mivel marják a zománcot, és egy idő után fogkopások, úgynevezett eróziók jönnek létre, ami fogérzékenység kialakulásához vezethet.
– Ilyen esetben megoldást nyújthatnak az érzékenységre kifejlesztett fogkrémek?
– Ha szabaddá válik a dentinfelszín egy része (a dentin a fog zománca alatti réteg – szerk.), vagy a pulpához, azaz a fog belsejéhez már elért a szuvasság, akkor érzékenység alakulhat ki hideg hatására. Abban az esetben, ha a fognyak válik szabaddá – például parodontális betegség miatt –, akkor segíthetnek a speciális igényekre kifejlesztett fogkrémek, hiszen fluoridot tartalmaznak, amely elzárja a kis dentincsatornákat, és így megszűnik a kellemetlen érzés. Ha viszont a pulpa gyulladása miatt alakult ki érzékenység, akkor már a fogkrém sem megoldás.
– Hogyan alakul ki a fogszuvasodás?
– Amikor eszünk, a szánk pH-ja savassá válik, emellett a szájüregünkben található baktériumok is savat termelnek – ezek cukorral táplálkoznak –, és mindezek hatására ionok áramlanak ki a fogszövetből, vagyis a fog demineralizálódik, így egy idő után egy kis lyukacska képződik rajta. Ez egy visszafordíthatatlan folyamat. Hiába próbáljuk meg fluoridtartalmú fogkrémmel pótolni az elvesztett ásványi anyagot, az nem fog beépülni addig, amíg nem lúgosítjuk a szánk pH-értékét. Ezért kell étkezés után fél órát várni a fogmosással. A rágózás is segít a pH növelésében, így jobb eredményt érhetünk el a fog tisztítása során.
– Miről árulkodik a szájszag?
– Többfajta módon is kialakulhat: például étkezés után a szájban maradó fehérjemaradványokból keletkező kén miatt érezhetjük kellemetlennek a leheletünket, de okozhatja egy rossz fog vagy valamilyen szájnyálkahártya-betegség is, sőt, akár belgyógyászati probléma is állhat a háttérben. A szájszag bizonyos szintig természetes, de ha kórossá válik, akkor javasolt fogorvoshoz fordulni.
– Egy láncdohányosnak lehet szép fogsora?
– Nem igazán, mivel egyrészt elszíneződnek a fogai, másrészt sokkal hajlamosabb lesz a fogágybetegségek kialakulására. A cigarettázás ugyanis csökkenti a szájüreg hőmérsékletét, emiatt megváltozik az ott élő baktériumflóra összetétele: kóros, azaz patogén törzsek jelennek meg, melyek kedvező talajt teremtenek a fogágybetegségeknek.
– Mi a leggyakoribb ok, amivel fogorvoshoz fordulnak az emberek?
– Mostanában divattá vált a fogfehérítés. Sokan nem tudják, de ez bizonyos mértékig káros eljárás, mivel egy oxiddal „megmarjuk” a fogzománcot, és kémiai kötéseket hasítunk fel, hogy fehérebb legyen a fog, ezért érzékenyebbé válhat. A foghúzás is elég gyakori kérés. A páciens sokszor úgy gondolja, hogy könnyebb, ha megválik egy-egy problémás fogtól, ami azért érdekes, mivel az egyetemen éppen azt tanítják, hogy csak a legvégső esetben folyamodjunk ehhez a megoldáshoz. Ha viszont már nem lehet helyreállítani a gyökeret, és a fog vertikálisan eltört, akkor bizony ki kell húzni. Mostanában gyakoriak az elektromosroller-balesetek, és ezek kapcsán egyre többen jönnek hozzánk azzal a problémával, hogy trauma érte a fogukat, és elöl letört.
– Genetikai adottság vagy inkább tudatos odafigyelés kell a fogaink épségének megőrzéséhez?
– Bár nem zárhatjuk ki a genetikai tényezőket – hiszen bizonyos fogágybetegségek öröklődést mutatnak –, de maga a szájhigiénia abszolút odafigyelés kérdése, és igazából csakis rajtunk múlik.