Letisztultra és – Emma szavaival élve – bájosra álmodtuk meg a saját receptfüzetünket, aminek az elkészítése igazi csapatmunka eredménye. Emma precízen összeállította, és elkészítette a recepteket, majd ízléses fotókat kattintott róluk. Atti stílusos köntösbe öltöztette az egészet, én pedig igyekeztem ott segíteni, ahol tudtam – ha kellett hagymát pucoltam, de ha kellett, akkor a füzet arculatához adtam ötleteket. Ez csak pár kulisszatitok, mert a sava-borsa még csak ezután jött, amikor főzés közben a mikrofon, valahogy az asztalra került…


– Hogyan fogalmazódott meg benned a receptfüzet gondolata?
– Bennem folyamatosan cikáznak a gondolatok, újabb és újabb ötletek ugranak be, és most van lehetőség arra, hogy ezek közül párat megvalósítsak. Az Impulzív Magazinnál ugyanis egy inspiratív csapatban dolgozhatok, ahol teret nyernek az ötleteim, amelyeket aztán közösen váltunk valóra. Ez az ötlet talán onnan jött, hogy a munkám rengeteg kutatással jár, és a dolgaim egy részét telefonon intézem, főzés közben viszont szeretek kiszakadni az online térből, és elővenni a kedvenc szakácskönyveimet. Persze rengeteg ötletet lehet meríteni az internetről is, de a recepteket kinyomtatni úgysem fogom, így megint csak a kijelzőt bűvölném, ahelyett, hogy az ízekbe és illatokba merülnék. A könyvek iránti szeretetem pedig már egészen régről fakad, és a két történet, valahol itt találkozik.


– Érzek valami kettőséget abban, ahogy a dolgaidat csinálod: a modern technológia keveredik a hagyományos formákkal?
– Ez valóban így van, míg a munkám során a technológiát használom lépten-nyomon – ha csak a fotózásra vagy éppen a cikkek írására gondolok –, addig a kreatív, kézzel készített dolgokkal is szívesen bíbelődöm. A mai napig nem cserélném le a határidőnaplómat a telefonra, mert szükségem van arra, hogy írjak, és viszontlássam a betűimet, olvashassam a kézzel írott jegyzeteimet.
– Kitől merítesz ötletet a receptek írásához?
– Engem Jamie Oliver munkássága inspirál, az egyik gasztrovideóját látva vágtam bele a főzésbe. A könyveit is imádom lapozgatni – állandó fotóssal dolgozik együtt, aki csodás képeket kattint az ételekről. Már a fotók önmagukban magával ragadtak, egyszerűen késztetést éreztem arra, hogy ezeket én is kipróbáljam. Jamie Oliver hitvallásával teljes mértékben azonosulni tudok, hiszen azt tartja, hogy a főzés egy kellemes szórakozás – nem kell sokat bíbelődni, nincsenek kivitelezhetetlen trükkök, hanem épp az egyszerűségében rejlik a titok. A főzés arról szól, hogy az elkészült finomsággal örömet szerzünk a másiknak, és nem utolsósorban, mint az étel készítői, mi is egy élménnyel leszünk gazdagabbak. Így az együttlét az asztal körül, egy finom fogás mellett, még bensőségesebb lehet. Szeretek jókat enni, és ha ezeket az ételeket én készíthetem el, akkor abban van egy plusz fűszer, amitől még az ízek is különlegesebbek lesznek.


– Úgy képzelem, hogy míg gyermekkorodban édesanyádnak vagy a nagymamádnak segédkeztél a konyhában, közben ellested tőlük a főzés fortélyait.
– Nem egészen így történet. Ha valaki hallgatja a Jelenlét podcast adásait, akkor már mosolyoghatott azon a történetemen, amiben elmeséltem, hogy egyik nagymamám sem igazi konyhatündér, persze ennek ellenére vannak specialitásaik, amiket imádok. Az egyikük viszont gyermekkoromban nagyon erőltette, hogy tanuljak meg főzni. „Ne nyelvvizsgázni menj, hanem tanulj meg paprikás krumplit készíteni!” Engem ennek ellenére sem érdekelt a főzés, viszont az egyetemi évek alatt Pesten, kitárult előttem a világ, ott mentem el először újhullámos reggelizőbe, kávézóba, ott ismerkedtem meg más kultúrák ízvilágával is.
– Milyen a saját főzési stílusod?
– Ha egy szóval kellene jellemeznem, akkor az, a lusta szó lenne. (nevet) A füzetben is olyan recepteket mutatok be, amelyek végtelenül egyszerűek, könnyedén variálhatók, és nem mellesleg garantált sikerélményt adnak. Ahogyan elmeséltem az ételek készítésének a történetét, azzal igyekeztem visszaadni a főzés élményét is az olvasóknak, hiszen a főzés igazi minőségi időtöltés. Itt nincs mit elrontani, ha mégis véletlenül valami félrecsúszik, az íze akkor is finom lesz, ha a külleme esetleg nem éppen ellenállhatatlan, de ez egy cseppet se zavarjon senkit.


– Valljuk be őszintén, olykor előfordul, hogy óriási a szakadék a könyvben látható fotók és a valóság között, ez viszont gyakran visszaveti a kezdő szakácsokat.
– Pontosan tudom, hogy kudarcként lehet megélni, ha egy recept nem úgy sikerül, ahogy a nagykönyvben megírták. De abba nem gondolunk bele, hogy a sütéshez többek között kell egy jó sütő is. Na most, ha régi a sütőd, amin csupán két fokozat van, mégis hogy tudnád beállítani, hogy 220 fokon süljön a finomság?! (nevet) Innentől kezdve már csak a megérzéseidre hagyatkozhatsz. Én is jártam már úgy, hogy a végeredmény nem lett az igazi, és utána nehezebben is vágtam bele egy újabb étel elkészítésébe. A másik gyakori hiba, amibe az elején én is többször beleestem, hogy túlvállaltam magam, és olyan fogást szerettem volna alkotni, ami túl nagy falatnak bizonyult. Fontos, hogy egyszerűbb receptekkel szerezzük meg az alaptudást, és csak utána kacsingassunk az összetettebb leírások felé.
– Jellemző rád, hogy a receptekben a szezonális zöldségeknek és gyümölcsöknek adod a főszerepet. Ez tudatos döntés a részedről?
– Valahogy mindig azok a dolgok vonzanak, amiket épp a természet kínál, de egy ideje már tudatosan is a szezonális alapanyagokat használom, mert ezekből lehet igazán ízletes ételeket készíteni. Mindeközben elkerülhetetlen, hogy távolról érkező alapanyagokat is beszerezzek, mégis próbálok a szezonalitásra koncentrálni. Ha eperszezon van, akkor kihagyhatatlan az epres tart, ugyanígy a spárgaszezonban sincs olyan hét, hogy ne készítenék belőle valami finomságot.


– Az édességeid pedig könnyedek, így nem akkora bűn belekóstolni, még annak sem, aki mellőzi ezeket a finomságokat.
– Távol állnak tőlem a túl édes-habos dolgok, ha mégis süteményt készítek, akkor biztosan nem lesz telehintve cukorral. Egyébként rengeteg gyümölcsöt és zöldséget használok fel az ételekben, és igyekszem minőségi alapanyagokkal dolgozni, mert így egészségtudatosabbak lesznek a receptek és nem mellesleg finomak is.
– Szerinted kell érzék a főzéshez?
– Talán fontosabb, hogy merjünk belevágni új dolgokba, próbáljunk ki különféle fűszereket, alapanyagokat. Még ha görcsösen ragaszkodunk is a recepthez, akkor sem lesz pontosan ugyanolyan az elkészült étel, mint a szakácskönyvben, ezért érdemes belevinni a saját kreativitásunkat a főzésbe. Én azt ajánlom, hogy bátran kísérletezzünk, hogy kialakuljon a saját, utánozhatatlan ízvilágunk.

Ha szeretnéd megrendelni az Otthon a konyhában receptfüzetet, akkor ide kattints!


Fotó: Panna&Emma