A táplálkozás témaköre is olyan terület, amelyről mindenkinek van véleménye. Ez egyfelől jó, ha az építő és megalapozott, másfelől veszélyes vizekre vihet bennünket. Mint azok a kamuhírterjesztő oldalak, amelyek a Facebook-hírfolyamodat szórják meg figyelemfelkeltő blőd címekkel, és ha nem vagy résen, már kattintottál is egy lájkvadász oldalra. Ott pedig rövid időn belül, talán éppen már harmadszor próbálják meg lenyomni a torkodon, hogy felfedezték a rák ellenszerét, és hogy Bud Spencer egyébként meghalt. (Ez utóbbi hír tényleg vírusként terjedt már évekkel a legendás pofonosztó tényleges halála előtt). Minden bizonnyal tehát rengeteg fogyókúra- és diétaelmélettel találkoztál már magad is, de azok közül az információk közül, amelyekkel nap mint nap bombáznak, vajon melyek igazak, és melyek hamisak? Ebben szeretnék most a segítségedre lenni!
# Azért van annyi bajod, mert elsavasodott a szervezeted.
Tény: az orvostudomány mai állása szerint az élettel összeegyeztethetetlen, hogy valaki szervezetében a sav-bázis egyensúly tartósan felboruljon.
A szervezetedben történő folyamatok csak egy nagyon szűk pH-érték tartományon belül mozognak (vér pH értéke 7,35-7,45 között van), ezért ha ezt a pH-optimumot a tested nem lenne képes korrigálni, akkor életveszélyes állapotba kerülnél. Az étrended összetétele viszont kizárólag a vizeleted pH-jára van hatással, ez azonban egyáltalán nincs összefüggésben a teljes szervezeted állapotával.
# A káposztaleves kúra biztosan beválik – már ha a vércsoportdiétád azt megengedi.
Tény: nem elég, hogy ez alatt a fogyókúra alatt a szervezeted nem jutna a létfontosságú tápanyagokhoz, de olyan csekély mennyiségű energiát vinnél be általa, hogy azt elméletben csak kórházi körülmények között folytathatnád.
Akik már végigcsinálták a káposztaleves diétát, állításuk szerint egy jó ideig rá sem bírtak nézni a káposztára! Ráadásul, mivel ebben az esetben kvázi koplalna a szervezeted, amit nagy valószínűséggel nem követne teljes életmódváltás, ezért elég nagy a valószínűsége annak, hogy a kilók rekordsebességgel szaladnának vissza rád.
A vércsoportdiéta is egyoldalú táplálkozást jelent, mely hiányállapothoz vezethet és kórállapotokra is hajlamosít. Ilyenkor ugyanis egy sor táplálékféleség kerül megvonásra, amely a mai tudományos ismereteink szerint egyáltalán nem indokolt, és a diéta elvei úgy egészében nélkülöznek minden tudományos vizsgálattal alátámasztott igazolást.
# Ne egyél kenyeret és tésztát, mert azok szénhidrátok!
Tény: sokan azt gondolják, hogy csak és kizárólag a kenyér-, péksütemény- és tésztafogyasztásuk számlájára írható, hogy bizony felszaladt rájuk egy pár kiló. Ám ez a problémakör általában sokkal összetettebb.
Inkább arra kell figyelned, hogy a bevitt szénhidrátok mennyisége arányos legyen a fehérje- és zsírbeviteleddel. Célszerű a hozzáadott cukor mennyiségét is visszaszorítani, és igyekezz a tésztás/rizses/burgonyás köreteket nagyobb arányban társítani valamilyen zöldségfélével. Készíts például zöldséges rizst, amely arányaiban sokkal kevesebb rizst tartalmaz, vagy egyél párolt, esetleg sült zöldségfélét a burgonyás köret mellé. Válassz inkább teljes kiőrlésű lisztből készült kenyereket és pékárukat, de ebben az esetben számolnod kell azzal, hogy az energiatartalmuk közel azonos a finomított lisztből készült társaikéval, viszont magasabb rosttartalmuk révén hosszabb ideig biztosítják a teltségérzetet.
# A glutén ártalmas.
Tény: javában hódítanak olyan „divathullámok”, amelyek azt sugallhatják neked, hogy a glutén minden ember számára méreg – a gluténmentes étrend hatására viszont szebb lesz a bőröd, soványabb leszel és jobb lesz a közérzeted is. Azonban a jelenlegi tudományos ismereteink szerint, önmagában ettől az étrendtől senki sem lesz egészségesebb.
Az, hogy a glutén ártalmas, igaz is, meg nem is. A cöliákiában, vagyis lisztérzékenységben szenvedőknek valóban ártalmas a glutént tartalmazó vagy a gluténnal szennyezett ételek fogyasztása. Azonban ha erős a gyanúd, hogy te is ebben a betegségben szenvedsz, akkor a biztos diagnózis érdekében először keress fel egy szakorvost, mielőtt még önkéntesen belekezdenél a diétába. Ráadásul a gluténmentes termékek általában számos vitaminban, ásványi anyagban, valamint élelmi rostban szegényebbek is, ezért a cöliákiás betegeknek fokozottan oda kell figyelniük az étrendjük összeállítására.
# A tej méreg.
Tény: számos írást találhatsz arról is, hogy a tej valójában egy sor betegség kiváltója és veszélyes az emberi szervezet számára. Ezeknek az elképzeléseknek rendszerint az a legfőbb érve, hogy az ember az egyetlen élőlény, amely más faj tejét is megissza. Azonban, ha jobban belegondolunk, a Földön élő többi fajhoz képest azért elég sok dolgot másként csinálunk.
Így például az ételeinket rendszerint megfőzzük, megsütjük vagy tartósítjuk. Általában ezek az írások is nélkülöznek minden konkrét tudományos kutatási eredményre való hivatkozást, vagy csak olyan vonatkozásokat ragadnak ki egyes kísérletek eredményeiből, amelyek a tej-ellenes álláspontot erősítik.
Viszont, akik allergiások a tejfehérjére, vagy a szervezetük nem képes lebontani a tejben lévő laktózt, azoknak valóban száműzniük kell az étrendjükből a tejet, a különböző tejtermékeket és számos olyan élelmiszert, amiben valamilyen formában megtalálható a tej vagy annak összetevői. A laktózintoleranciában szenvedőknek célszerűbb olyan speciális termékeket vásárolniuk, amelyek a laktózt már lebontott formában tartalmazzák.
# Úgy tudsz a legtöbbet fogyni, ha magas proteintartalmú étrendet követsz.
Tény: a szükségleten felül bevitt fehérje hosszú távon a zsírraktáraidat növeli – igen, bizony hízni fogsz tőle! –, ha ráadásul túl kevés szénhidrátot fogyasztasz mellette, akkor nem lesz képes beépülni az izomzatodba.
Számos olyan diétával találkoztam már, amely a zsírok és szénhidrátok rovására a megnövelt fehérjebevitel (több sovány hús, tej-és tejtermékek, halak, tojás) mellett teszi le a voksát, azt sugallva, hogy csak így lehetsz fitt és karcsú. Ehhez az étrendhez még sokszor olyan készítményeket is javasolnak (proteinturmixok és -energiaszeletek), amelyekre igazából semmi szükséged sincsen, hiszen a magyar lakosság egészére a „fehérjebőség” jellemző. Azonban több tanulmány rámutatott arra, ha mérsékelten nagy mennyiségben viszed be a fehérjét a szervezetedbe – ami az energiabevitelünknek 18-25 százaléka, és naponta maximum 130 grammban van meghatározva –, és mindezt csökkentett energiabevitel és testmozgás mellett teszed, akkor elősegítheted a testtömeged szabályozását. Most lássuk az okokat: ilyen étrend mellett sokkal előbb és hosszabb ideig érzed magad jóllakottnak, ugyanakkor segít megőrizni az izomtömegedet a zsírtömeg rovására. Hab a tortán, hogy az étkezést követő hőtermelésedet pedig nagyobb mértékben képes növelni a többi tápanyaghoz képest, ezáltal jobban fokozza az energiafelhasználásodat is.
# Gyümölcsöt ne az étkezések végén fogyassz!
Tény: Számos helyről hallottam már én is azt a feltételezést, hogy gyümölcsöt nem célszerű az étkezés végén enni, mert az erjedésnek indul a szervezetünkben a többi elfogyasztott étellel együtt. Ez az elmélet azonban több ponton is cáfolható.
Ahhoz, hogy egy erjedéses folyamat beinduljon, valamilyen baktérium vagy gomba jelenléte szükséges, ami elkezdi bontani a tápanyagokat, azonban a gyomrod erősen savas közege ezt gyakorlatilag lehetetlenné teszi. Másrészről a gyomor egy igencsak mozgékony szerv, melyben a beérkező ételek a folyamatos, több órányi lökések és hintáztatások hatására – ekkor hallod azt a tipikus bugyborékoló hangot – végül parányi méretű morzsákká alakulnak. Hogy várható el, hogy eközben a szervezeted figyelembe vegye, hogy a gyümölcs, időben mikor jutott le a gyomrodba az étkezés során?
# Este hat után már ne egyél!
Tény: Ez a mondat akár igaz is lehet, ha fél 9-9 körül már aludni térsz. Az igazán jó válasz viszont az, hogyha pihentetően szeretnél aludni, akkor lefekvés előtt 2-2,5 órával egyél utoljára. Így nem kell magadat azzal kínozni, hogy éhesen, valami finomságról ábrándozva forgolódj az ágyadban, amíg el nem nyom az álom, vagy végül lelkiismeret-furdalástól gyötörve ugyan, de feltéped a hűtő ajtaját.
# Mindenből a természetest válaszd!
Tény: Manapság vált „divatossá” ezt a két dolgot végletesen szembeállítani egymással: a természetest és a mesterségest, mint a jó és a rossz szinonimáit. Ezt a megkülönböztetést dr. Gaál Tamás kutató találóan „molekuláris rasszizmusnak” nevezte. Pedig nem mindig, és nem mindenkinek jók csak a „természetes” összetevőkből álló élelmiszerek, és nem mindig rosszak és veszélyesek a szintetikusan előállított termékek.
Ugyanis mind a természetes forrásból származó, mind a mesterségesen előállított, szintetikus vitaminok kémiai tulajdonságai és így hatásmechanizmusai is megegyeznek. Tény viszont, hogy az élelmiszereinkben komplexebb formában találhatóak meg az egészségre jótékony hatású antioxidánsok, vitaminok, ásványi anyagok, ezáltal felszívódásuk és hasznosulásuk is sokkal jobb. Ha azonban a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett is szeretnél étrend-kiegészítőkhöz nyúlni, akkor válaszd azokat, amelyek komplexek, és a „természet mintájára” olyan összetevőkből állnak, amelyekben a komponensek segítik egymás hasznosulását.
# Az E-számok az ellenségeink!
Tény: Az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok kódjai az ún. E–számok. Felhasználásuk nagyon szigorú feltételekhez van kötve: „törvény írja elő, hogy az egészségügyi miniszter által engedélyezett anyagokat csak az adott célra szabad alkalmazni, amelyek az egészségre bizonyítottan ártalmatlanok, s alkalmazásuk technológiailag indokolt és a fogyasztó érdekeit szolgálja”.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy adott adalékanyag fogyasztása senkire sem jelent veszélyt, hiszen a lakosság néhány százalékánál allergiás tüneteket is kiválthat. Az élelmiszerek címkéjén ezért minden adalékanyagot fel kell tüntetni.
Az OÉTI E-szám adalékanyagok listáját egyébként ingyenesen letöltheted. Érdekes, hogy az egyébként teljesen ártalmatlan aszkorbinsavnak (C-vitamin) is van E-száma (E300), és ha hiszed, ha nem, még az oxigénnek is, mint csomagológáznak (E948)! Ezért jó ötlet beszerezni egy olyan listát, amely tartalmazza a „mindenkire veszélyes” E-számokat, mert érdemes átmazsolázni, mit is eszel valójában.