Nem, nem arról a bizonyos hálaadásról szeretnék írni, még ha az apropót az is adta a témához. Nem, most a tényleges hálaadásról és a köszönöm szóról, erről az igazán szép és megunhatatlan kifejezésről elmélkednék egy kicsit – és ha csatlakoztok hozzám, azt megköszönöm.

Mint minden szó, ami érzést fejez ki, a köszönöm is el tud laposodni, ki tud üresedni, meg tud fáradni, még akkor is, ha csak keveset használjuk – szerintem legalábbis. Úgy érzem, néha szinte már meg sem halljuk, amikor valaki köszönetet mond nekünk valamiért. Ez talán azért van, mert a szót elcsépeltnek hisszük, vagy esetleg úgy gondoljuk, hogy nincs miért köszönetet mondanunk másoknak.
Pedig szerintem a hálaadás szép dolog, és kifejezni a köszönetünket igazán jóleső érzés. Főleg, mert a másik fél sokszor még csak elképzelni sem tudja, milyen sokat jelent számunkra az, amit tett értünk, vagy amit mondott nekünk. Éppen ezért – és talán azért is, hogy ne üresedjen ki számomra olyan könnyen ez a kifejezés, ráadásul úgy gondolom, nem fejezzük ki elégszer másoknak azt, hogy mit érzünk valójában – egy ideje próbálok tudatosan köszönetet mondani.


És hogy milyen ez a tudatos hálaadás? Könnyű. Egyszerűen mindig elmondom, hogy érzek, és miért köszönöm, amit köszönök.
Számomra például sokat jelent, ha valaki szán arra időt (ami mindenkinek drága), hogy figyelmet szenteljen valaminek, ami nekem fontos, amivel sokat dolgoztam. Köszönöm, amikor valaki nevet egy viccemen, ami mások füle mellett csendesen elúszott. Köszönöm, amikor valaki hálás nekem valamiért, és ezt a tudtomra is hozza. Olyan sok embernek és annyi mindenért lehet köszönetet mondani, beleértve saját magunkat is. Mert igen, néha az sem árt.
Sőt, bizonyos kutatások szerint hálásnak lenni kifejezetten jót tesz az egészségünknek, főleg a mentális jóllétünknek, ráadásul segíthet csökkenteni a stresszt is.

És hogy hogyan tedd az életed részévé a köszönetnyilvánítást? Vezess hálanaplót, amibe, ha nem is minden nap, de időnként leírod, hogy miért vagy hálás, legyen az akármilyen apró vagy éppen nagy dolog. Akár a nap végén, mielőtt lefeküdnél aludni, amolyan csendes naplezárásként is végiggondolhatod, mi mindenért voltál hálás aznap.
Először lehet, hogy nehéznek tűnik majd, de a a hálában az a legjobb dolog, hogy akárcsak a jókedv, ragadós. És amint rájössz, mennyi mindenért mondhatsz köszönetet, lehetsz hálás, mindig egyre több dolog fog az eszedbe jutni. 


Adj hát a hálának egy esélyt, és lehet, hogy rájössz: még a legfurcsább, legkáoszosabb időszakokban is van miért hálásnak lenned. Én például ebben a pillanatban hálás vagyok, hogy elolvastad ezeket a sorokat – a mai listám ezzel indul. És a Tiéd?

Fotó: Emma