„Az vagy, amit megeszel.” Ez az elcsépeltnek hangzó, ugyanakkor a lényegre tapintó szólás ugrott be, miközben a Felsőerekről származó Köteles Bernadett táplálkozási terapeutával beszélgettem a tudatos táplálkozásról, amely nélkül – állítása szerint – nem lehet kiegyensúlyozott életet élni. Személyes története is arra világít rá, hogyha nem szentelünk elegendő időt magunkra és a számunkra megfelelő étrend kialakítására, akkor a szervezetünk előbb vagy utóbb problémát jelez. Bernadett ma már másoknak segít, megmutatja, milyen pozitív változások indulnak el a szervezetünkben, ha azzal tápláljuk, amire igazán szüksége van.



– Gyermekkori minta hatására kezdtél el tudatosan táplálkozni?
– A családom életében központi szerepet töltött be az étkezés. Szerettünk jókat enni, de arra is ügyeltünk, hogy egészségesen készítsük el az ételeket. Nálunk nem volt otthon cukor, helyette viszont rengeteg zöldség és gyümölcs termett a kertünkben, amik nemcsak munkát adtak, hanem friss, bio alapanyagokat is az ételeinkhez. A kalocsai nagypapám szakács volt, és édesanyámat is ő inspirálta, aki szintén ezt a hivatást választotta, ezért nálunk családilag kódolva volt az, hogy sütünk és főzünk otthon. Később rájöttem, hogy ez a tudás mekkora ajándék. Szóval az alapok ott voltak a gyermekkorban, de a tudatosságra még várni kellett.
– Mikor jött el az a pont az életedben, amikor már tudatosabban kezdtél odafigyelni az táplálkozásodra?
– Ahogy elkezdtem Budapestre egyetemre járni, a bioritmusom fenekestül felfordult. Hiányoztak a kertben szedett roppanós, vitamindús zöldségek, gondot okozott az élelmiszerek közül a minőségi hús beszerzése, és a friss levegőn való mozgást is külön meg kellett tervezni. Hamar jelzett a szervezetem, hogy az egyensúly felborult: a vérképem nem nézett ki túl rózsásan és az orvosok tanácstalanul álltak a hormonproblémám láttán. Amikor kiderült, hogy konkrétan mi okozza a tüneteket, megműtöttek, és olyan szteroid gyógyszereket írtak fel, amiket életem végéig szednem kellett volna. De ezt nem fogadtam el, és mivel mindig is érdekelt a természetgyógyászat és a wellness, így elkezdtem tanulni, fejleszteni magamat, és wellness témában diplomát is szereztem. Közben pedig olyan orvosokat és természetgyógyászokat ismertem meg, akik a holisztikus szemléletmódban hisznek, így derült fény arra, hogy először az életmódomon kell változtatnom ahhoz, hogy beinduljanak a szervezetemben a gyógyító folyamatok. Ebben pedig óriási szerepe volt az életmódváltásnak, a tudatos táplálkozásnak, annak, hogy odafigyeltem arra, hogy milyen forrásból szerzem be az alapanyagokat és az élelmiszereket. Most már 15 éve tünetmentes vagyok. Több év tanulás, rengeteg tapasztalás és nehézség vezetett el ahhoz a felismeréshez, hogy amikor egyensúlyzavar jön létre bennünk, akkor a szervezet képes magát korrigálni, főleg, ha időben cselekszünk. A legkézenfekvőbb megoldás pedig a tudatos táplálkozás, amit sosem késő elkezdeni.
– Milyen életeseménynek köszönhető, hogy ma már táplálkozási szakemberként dolgozol?
– A férjemmel igyekszünk egészséges, sportos életet élni. Nyilván a munka stresszes volt, de szerencsére mind a ketten hasonló érdeklődést és elkötelezettséget mutattunk az egészséges életmód iránt. Amikor a férjemnél egy súlyos betegséget diagnosztizáltak, akkor az orvosok azt mondták, hogy csoda, hogy még él. Azóta minden közös napunkért végtelenül hálás vagyok. A szakemberek szerint annak, ahogy táplálkoztunk, óriási szerepe volt abban, hogy a férjem még velünk van. Az életben ugyanis adódhat olyan helyzet, hogy csak tehetetlenül állunk, amikor nincs más remény, mert az orvosok kezében van az irányítás, de tudnunk kell, hogy a táplálkozással sokat tehetünk magunkért, mindig, minden helyzetben. Egyre jobban beleástam magam a témába, mert segíteni szerettem volna, és érteni a mélyebb összefüggéseket. Megszereztem a táplálkozási terapeuta diplomát, és ma már online és személyesen is segítek a hozzám fordulóknak. Szerencsére nagyon jó szakemberektől tanulhattam otthon és kint is. Rengeteg az útvesztő, a hibás információ ebben a témában, én ebben segítek eligazodni.


– Mi a feladata egy táplálkozási terapeutának? Mikor érdemes hozzá fordulni?
– Mi alapvetően az étrendre fókuszálunk, mert a testben szeretnénk az egyensúlyt megtartani. Ha kell, pótolni azt, amiből hiány van, vagy tehermentesíteni a szervezetet annak érdekében, hogy optimálisan végezze a munkáját. Egészségmegőrzési céllal és súlyproblémákkal is fordulnak hozzám, de jönnek azok a sportolók is, akik biztosra szeretnének menni abban, hogy mindenből a megfelelő mennyiségű tápanyagot viszik be a szervezetükbe. A konzultáción az első kérdésem az, hogy a vendég hajlandó-e dolgozni a saját egészsége érdekében, azaz értékeli-e magát annyira, hogy hajlandó legyen változtatni?  Nem ígérek gyors eredményeket, közösen és reálisan tervezzük meg, hogy mi az, ami működni fog. Egyedül kevés vagyok a sikerhez, kell a cél iránti elköteleződés mindkét oldalról és persze a bizalom.
– Kidolgoztál egy új brandet, Bernadett Begonia néven. Mi a módszered lényege?
– Ez a szakma is rengeteg tanulást és folyamatos önképzést igényel. A lényege az, hogy a megfelelő táplálkozást mindig az egyénre szabjuk. Először a vendég általános életmódját, táplálkozási szokásait, igényeit nézzük meg, és csak utána kezdjük el ezek mentén kialakítani a szükséges étrendet. Aki hozzám fordul, annak a természetes módszereket ajánlom: egy vitamin- vagy ásványianyag-pótlás felmerülése esetén megnézzük, hogy miből lehet azt étrenden keresztül bevinni. Én a hagyományos kínai orvoslásból indulok ki, ezért is készítek évszakokhoz kötődő, ingyenes videókat, amik az alapokat adják át az érdeklődőknek.  Az elmúlt évek során egyre jobban ismertté vált az a tény, hogy a különböző szintű ételérzékenységek/intoleranciák vagy a súlyosabb esetben kialakuló allergiák, milyen egészségügyi következményekkel járnak. Ha nem foglalkozunk vele, különféle gyulladásokat vagy egyéb tüneteket provokálhatnak a szervezetben, amik aztán újabb problémákat szülnek. Az információrengetegben azonban teljesen össze lehet zavarodni, egy terapeuta pedig ebben segít eligazodni. Nálam nem kerül tiltólistára egyetlen étel sem, anélkül, hogy nem pótolnánk valami mással. Ezenkívül fontosnak tartom, hogy a mikrotápanyagok világában is otthon legyek. Mindig egyénre szabottan segítek, akár receptekkel is. Használom a legújabb technológiákat, szoftvereket és olyan eszközöket, amik segíthetnek a vendégemnek abban, hogy a saját állapotát is követni tudja. Közben folyamatosan együtt dolgozom egy laborral is. A célom az, hogy amikor beállítunk egy étrendet és életmódot, akkor a vendég ne térjen vissza a régi útra. Számomra ez az igazi siker. A táplálkozás átalakítása mellett igény szerint kiválasztjuk azt is, hogy milyen egyéb módszerek segíthetik a vendéget a helyes úton haladni: az önszuggesztió, a meditáció, a csikung vagy az egyszerű légzőgyakorlatok. Mindfulness trénernek is tanultam, amit folyamatosan használok a munkám során, mert a gyógyulás lelki része fontosabb, mint gondolnánk.


– Egyedül elindulni a változtatás útján mindig hosszadalmas és zötyögős. Egy terapeutával ez az út lerövidülhet?
– Engem pont az motivál, hogy az embereknek megmutathatom a helyes irányt, hogy ne egyedül kelljen kitaposniuk az utat. A saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy segítség nélkül, milyen kacskaringós lehet az út, mire végre rátalálunk a megoldásra, és ezek mind csak elvesztegetett évek. Ha túl hosszú az út, mire eljutunk a megfelelő szakemberhez, addigra nagyon sok rossz tapasztalatot szerezhetünk. Ezért is fontos, hogy jól válasszuk meg, hogy kivel dolgozunk együtt a problémánkon.
– Mit gondolsz a különböző diétákról, amik csodát ígérnek?
– Én sosem beszélnék le senkit arról, hogy – tegyük fel – vegán legyen. Ilyenkor viszont az a feladatom, hogy felhívjam rá a figyelmet, hogy miként lehet pótolni többek között a B12-vitamint és elmagyarázom, hogy milyen következményekkel jár a vitamin hiányának fellépése a szervezetben. Az extrém diéták vagy a divatdiéták ellen azonban fel szoktam szólalni, és elmondom a véleményemet, mert ezek sokszor valóban károsak és veszélyesek. Mindig őszinte vagyok a vendégeimmel és sok opcióval igyekszem segíteni nekik abban, hogy rátaláljanak a saját útjukra.
– Milyen alapelvben hiszel?
– Egyértelműen a megelőzésben, hiszen, ha már kialakult egy súlyosabb betegség, akkor már az orvos irányítja a gyógyító folyamatot, én pedig csak az általa előírtakat egészíthetem ki a szakmai tudásommal. Nálam a természetességen van a hangsúly. Abban hiszek, hogy tápanyagokban gazdag és lehetőség szerint tiszta, ha lehet, akkor helyi, hazai forrásból származó alapanyagokat, ételeket fogyasszunk. Fontos az is, hogy minél kevesebb tartósítószer, adalékanyag jusson be a szervezetünkbe. Ha táplálékkiegészítőre van szükségünk, akkor is a tisztaság az elsődleges, ezért nagyon megnézem és megnézetem a vendégeimmel, hogy mit vesznek be. Azonban a siker eléréséhez a legfontosabb a hit. A hit önmagunkban, az, hogy szeressük magunkat és optimistán tekintsünk a világra.


– Ez egyértelműen személyiségfüggő, de lehet rajta változtatni?
– A pozitív szemlélet kialakításán lehet, sőt kötelező dolgozni, ha nem szeretnénk abba a hibába esni, amibe a negatív hozzáállású, panaszkodó emberek szoktak. A helyzet az, hogyha panaszkodunk, akkor nem vagyunk képesek észrevenni a megoldást, mert a negatív gondolataink elfedik a lehetőségek útját. Ez nem azt jelenti, hogy mindig minden élethelyzetben vidámnak kell lennünk, azonban mindig törekednünk kell arra, hogy csak pozitív energiákat engedjünk be az életünkbe, és ez mindenki számára komoly tanulási folyamat. Tudjuk, hogy az étel belülről táplál, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a szavak, amiket kiejtünk és a gondolatok, amik megfogalmazódnak bennünk, szintén hatással vannak a szervezetünk működésére. A terápia hatékonysága így azon is múlik, hogy a vendég hogyan szemléli önmagát és a világot, ami körülveszi. Egy nagyon kedves vendégemtől tanultam, hogy „nincsenek problémák, csak megoldások”. Ő minden helyzetből fel tud állni, pedig elég nehéz sorsa van. Ő ugyanis nem kesereg, hanem mindig a megoldást keresi.
– Az is fontos, hogy milyen lelkiállapotban fogyasztjuk el az ételt?
– Természetesen! Pszichésen egyáltalán nem elhanyagolható, hogyan állunk az ételhez, amit elfogyasztunk. Az egyik vendégem, amikor először járt nálam, abban a hitben élt, hogy számos ételintoleranciával küzd, és rengeteg táplálékkiegészítőt szedett. Teljesen pánikba esett, ha forró csokival kínálták, mert úgy vélte, hogy a kakaó nem tesz jót a szervezetének, és emiatt szorongani kezdett, és elképzelte, hogy rosszul lesz. Nyilván egy súlyos ételallergiát nem bagatellizálhatunk el, viszont, ha egy étel elfogyasztása eleve szorongást szül bennünk vagy éppen lelkiismeret-furdalást okoz, akkor az, biztosan nem a jó irány. Neki például a stresszoldó gyakorlatok segítettek, illetve meghatároztuk, hogy mit és mikor szedjen – és nem mindent egyszerre -, a csokoládé helyett pedig rászokott a karobra. Ma már nem szorong. Tehát azt javaslom, hogy soha ne pánikoljunk. Ha ételallergiánk van, akkor azt feltétlenül tudassuk a házigazdával, ha pedig csak vélt a félelmünk és nem lehet kikerülni az adott ételt, akkor próbáljunk meg belőle keveset enni, de azt jókedvvel tegyük és ne bűntudattal.


– Milyen emberek társaságában érzed jól magad?
– Azt vettem észre, hogy egyre tudatosabban figyelek arra, hogy olyan emberekkel vegyem körül magam, akik őszinték önmagukkal szemben, és nem másokat okolnak, ahelyett, hogy a kezükbe vennék a sorsukat. Óriási sikerélményt jelent számomra, amikor valaki változtat a szokásain, mert sikerül megmutatnom neki, hogy nem feltétlenül a saját útját járja. Én is ezt az őszinteséget és figyelmességet várom el a körülöttem lévőktől. Feltölt, amikor olyan közegben lehetek, ahol kölcsönösen motiváljuk, segítjük egymást, és közös célunk, hogy fejlődjünk.
– Nálad mindig félig tele van a pohár?
– Abszolút! Ez azonban nem jelenti azt, hogy az én életemben nincsenek hullámvölgyek, de alapvetően igyekszem a pozitív dolgokra fókuszálni. Ugyanis bármilyen élethelyzetben találhatunk, akárcsak egyetlen olyan dolgot is, amiért érdemes volt aznap felkelni. Később ezekből az apróságokból lehet majd erőt meríteni egy-egy nehezebb időszakban. A mindfulness is ebben segít, minden pillanatban megtalálni a szépet és hálát adni érte. Ezt bizony nekem is meg kellett tanulnom.
– Mi az, ami most motivál a munkádban?
– Élvezem azt, hogy a különböző képzéseken szerzett eltérő nézőpontokat, tudást egymással összerendezhetem, és egy komplex képet alkothatok belőlük. Ugyanis sokrétű ismeret szükséges ahhoz, hogy személyre szabott, a vendég saját igényeinek megfelelő tanácsot adhassak. Örömmel tölt el, amikor a vendégemnek sikerül megvalósítania azt, amit megbeszéltünk. Ha csak egy icipici részem is van ebben a változásban, az rengeteg motivációt ad a továbbiakhoz.  Célomnak tartom, hogy egyre többen ismerjék fel a helyes táplálkozásban és életmódban rejlő erőt és lehetőséget. Úgy gondolom, hogy a nyugati és a keleti orvostudományt össze lehetne fonni, sokkal jobb lehetne köztük a párbeszéd, hiszen csak együtt működhetnek igazán jól. Én is rendszeresen dolgozom együtt orvosokkal, ilyenkor a gyógymódot ők írják elő, én pedig a megfelelő táplálkozás kialakításával segítem a gyógyulási folyamatot. Ez is egy út lehet, de nincs is annál jobb, amikor még a megelőzés fázisában kezdünk el a tudatos táplálkozással foglalkozni.

Fotó: Panna