Ozora egy pici falu, ami Tolna lankái között rejtőzik. Eldugott kis hely, ahova valószínűleg senki nem téved oda csak úgy, pedig határozottan megéri: van ugyanis a faluban egy szépen felújított várkastély, aminek korhűen helyreállított termeit járva az ember úgy érzi, visszarepült az időben.
Már az Ozorára vezető út is kalandos – dombokkal ölelt, szűk, vadregényes utakon jutunk ide. Maga a reneszánsz várkastély egy dombon magasodik a falu fölé, így nehéz szem elől téveszteni. Nem mintha egyébként könnyű lenne, hiszen robusztus, tekintélyt parancsoló épületről van szó. Körülötte kavicsos-füves park, rózsákkal és fűszernövényekkel teli kertek pompáznak, szépen felújított bástyáiról a tájat és a falut kémlelhetjük. A várat egyébként teljesen körbejárhatjuk kívülről, így közelről is megtapasztalhatjuk méreteit.
A kapun belépve a reneszánsz belső udvar fogad bennünket, ami a melegebb hónapok során tele van élettel – mindenütt futónövények és virágok, köztük egy-egy megbújó szobor, középen pedig a puttós díszkút. Már itt is egészen különleges a hangulat.
Az udvarból juthatunk be a vártörténeti kiállításra, ahol megismerkedhetünk az építtető Ozorai Pipóval, a vár építésének körülményeivel és későbbi sorsával, illetve az épület felújításának részleteivel.
A fő attrakció azonban a vezetett séta, mely során végigjárhatjuk az autentikusan berendezett helyiségeket, miközben még több érdekes történetet hallhatunk. Az első állomás a konyha, ami szintén az udvarról nyílik, és itt már tényleg úgy érezhetjük magunkat, mintha a középkorba csöppentünk volna. Hatalmas kőtűzhely, száradó gyógynövénycsokrok és cserépedények mindenhol.
Innen az emeletre visz az utunk, ahol először Borbála hálószobáját láthatjuk, ő Pipó felesége volt. Amíg nézelődünk a szobában, érdekes részleteket tudhatunk meg a középkori nemesek tisztálkodási szokásairól (leginkább azok hiányáról), termetéről és babonáiról.
Utána vár ránk még egy fegyverterem és egy kápolna – ahol Szent György csontereklyéjét őrzik –, a reneszánsz trónterem hatalmas kandallóval és egy ebédlő, ahol a középkori lakomák világába nyerhetünk betekintést.
A következő termekben már kicsit előrébb ugrunk az időben, ugyanis ezekben az Esterházy családról tudhatunk meg többet, akik a 18. században újjáépítették a kastélyt.
Igazán különleges élmény végigsétálni ezeken a szobákon, elandalogni a vár körülötti parkban, és egy kicsit magunkba szívni a történelmet. Sőt, a vállalkozó szelleműek akár itt is tölthetik az éjszakát, ugyanis reneszánsz stílusú vendégszobák is helyet kaptak a várkastélyban.
Az Ozorai Várkastély tökéletes hely egy egynapos kiruccanásra, még akkor is, ha nem vagyunk különösebben történelemrajongók.
A kastélyt hétfő kivételével minden nap 9:00-től 17:00-ig látogathatjuk, az utolsó csoport 16:15-kor indul. A berendezett termek csak tárlatvezetéssel látogathatók. Minden egyéb információ elérhető a várkastély honlapján.
Fotó: Emma
Örülök a cikknek, de azt gondolom, hogy a földszinten lévő 5 termes „Csodálatos castello” című kiállítás talán megérdemelt volna 3 mondatot. (esetleg néhány képet.) A kutatók 30 év munkájával derítették fel a várkastély történetét, a falkutatás és az ásatások rengetek szuper korabeli tárgyat eredményeztek, amelyek közül jónéhány szenzációgyanús darab. (Nézzük csak a Pipo lakosztályában lévő bronzcsillárt, a szobákat fűtő kályhákat. A majolika kancsót. Gondolom, itt nincs hely az ismertetésre.) Sajnálom, hogy ez elkerülte a figyelmét, azt gondolom, hogy lényegés elemét felejtette el a várkastélynak megnézni, bemutatni.