Napok óta tele van a net olyan cikkekkel, amik ahhoz adnak tanácsokat, hogy hogyan készülj fel az iskolakezdésre. Mit vásárolj, vagy ne vásárolj, hogyan készítsd fel a kisgyereket a nagy változásra, mit egyen és igyon, hogyan korlátozd a képernyőidejét, és mikor küldd el aludni, hogy fitten, frissen indulhasson az új tanév. Biztosan vannak szülők, akiknek segítenek ezek a tanácsok – legalább anya megnyugodhat, hogy mindent megtett a gyermek sikeres évkezdése érdekében. Azonban egyetlen helyen sem olvastam arról, hogy mit tehetsz a nagyobb, kamasz gyerekedért.


Akaratos, szemtelen és megőrülsz tőle néha (vagy inkább gyakran), de félig még gyerek. A legérzékenyebb korban van, soha nem volt nagyobb szüksége rád és az útmutatásodra, még akkor is, ha azt hiszi, hogy ő aztán mindent is jobban tud. Okoskodik, és lehetetlen színű rúzsokat próbálgat, de a plüss játék mackónak még mindig bérelt helye van a polcán. Udvarol és virágot vesz, de még sokszor van igény rád, ha valami finomat enne, vagy éppen szakítottak vele.

Egyetértek. Igen, készülj vele a tanévre. Adj meg neki minden segítséget, hogy könnyebb legyen a visszarázódás a szürkébb hétköznapokba, de felesleges lebegtetned a kardot felette már idejekorán.

Ne említsd az iskolát, ne is mondd ki a nevét! A suli olyan, mint Voldemort, vagyis Tudjukki: Ő, akit nem nevezünk nevén. Ezzel tartjuk leginkább távol a gondolatát. Még rengeteg időtök van addig. Nem kell, hogy az egész augusztus olyan legyen, mint a hét legtöbbek által gyűlölt napja, a vasárnap – amikor már mindenkiben ott bujkál, hogy mindjárt hétfő. Nem kell, hogy a fennmaradó időben beférkőzze magát a fejébe a gondolat, hogy már majdnem… alig van néhány hét… néhány nap csak…

A füzeteket már július eleje óta árulják. Hidd el, ráértek megvenni, s a ceruzákat már rég nem kell hegyezni. A tanév nem szokott berobbanni szeptember elsején. Az első napokban kapnak csak órarendet, és a tanárai akkor mondják meg, hogy milyen füzetet, felszerelést szeretnének. Minden kialakul, elrendeződik lassan. De nem most.

A kamasz ismerőseim körében végzett mini közvélemény-kutatásom eredménye nem azt mutatja, hogy új felszerelésre vagy tornazsákra áhítoznának. A megkérdezettek kivétel nélkül mind azt mondták – amire legkevésbé számítanál ettől a rebellis, lázongó, hepciás és nyughatatlan korosztálytól –, hogy minőségi időre vágynak a szüleikkel.
Huhhh, nem mondom, hogy nem lepett meg a tisztánlátásuk! Tudjuk, halljuk, hogy a gyerek tükör. Mindig megmutatja a valóságot, sokszor kérlelhetetlenül szigorúan. Emlékszem, mikor a fiam kicsi volt, és azt hittem, hogy tökéletesen álcázom azt, ha valami nem volt rendben velem… Rajta vettem csak észre, hogy ez távolról sem igaz. Az ő viselkedésből tűnt fel, ha én nem voltam egyben.

A legtöbbet akkor tudod tenni érte – meglátásom szerint –, ha feltöltöd a kis puttonyát beszélgetésekkel és igazi élményekkel.
Áááá, az én gyerekem már úgysem akarna velem lenn! – mondhatod. Csak ha elhiszed, hogy a hajó már elment. De nem, nem késő elkezdeni. Nem gondolom, hogy a gyerek visszautasítaná az őszinte odafordulást, a színtiszta érdeklődést. Lehet, hogy a nyitás néha nehéz, de te vagy a felnőtt, és te már tudod, hogy a kereket nem lehet visszafelé forgatni.

1. Kérd meg, hogy tanítson neked valamit arról, ami mostanában foglalkoztatja. Avasson be, hogyan kell képet szerkeszteni, vagy vezessen be a TikTok világába, vagy mutassa meg, hogy mit ért el legutóbb a komputeres játékában.
2. Süssetek szalonnát a kertben – hívhatjuk retrónak is, az úgyis divat most. Persze menőzhettek modernebb alternatívákkal is: grillezzetek akár az erkélyen vagy a társasházi függőfolyosón.
3. Tollasozzatok, pingpongozzatok együtt. Kérd meg, hogy kísérjen el sétálni este – kizárólag a te egészséged és biztonságod érdekében.
4. Menjetek csillaglesre: feküdjetek ki egy plédre és bámuljátok az eget. Töltsetek le egy appot, ami segít beazonosítani a csillagképeket. A természetben lenni éjjel, a teljes sötétben, felér egy bátorságpróbával, s akkor még nem is említettem a hullócsillagokat.
5. Kereshettek közös sportkalandot, és átevezhetitek a Balatont egy kajakban vagy kenuban – még ezen a nyáron. Nálunk a fiúk – a férjem és a fiam – részt vettek az előző, júliusi eseményen, és fantasztikus élménnyel gazdagodtak. Még vállalhatsz egy merészet Te is, és benevezhetsz a Fonyód–Badacsony–Fonyód körre augusztus 26-án!
6. Kiránduljatok a hegyekben vagy a közeli erdőben. Soha nem fog a csokifagyi annyira jól esni, mint egy nagy túra után!
7. Menjetek szabadtéri moziba, ingyenes rendezvényre, koncertre – vállalva, hogy olyan zenét kell hallgatnod, amit ő szeret. Tudod, mi a kedvenc száma? – csak úgy kérdezem…
8. Süssetek kenyeret (kezdőknek a sajtos rúd is megteszi), és nézzetek együtt tűzijátékot az államalapítás és az új kenyér napján.
9. Strandoljatok – mártózzatok tóban, fürödjetek patakban. Labdázzatok, bolondozzatok az óriásflamingóval, vagy rendezzetek kézenállás bajnokságot a vízben.
10. Tanítsd meg a legjobb kártyatrükködre, játszatok újra a kedvenc gyerekkori társasával.

Persze beszélgethettek is. Arról, hogy mi nyomasztja, mit vár, s mit nem. Mire vágyik, és mitől fél. Tanulhattok együtt stresszoldó légzőgyakorlatokat, amik segítenek elengedni, lassulni, feldolgozni a történéseket.

Szinte csak olyan gyerekkel találkozom mostanság, akinek van valami kimondott vagy kimondatlan figyelemzavara, fókuszálási nehézsége. Küzdenek, hogy az egyre gyorsuló világgal felvegyék valahogy a tempót, megfeleljenek, elég jók legyenek a suliban, és otthon is elégedettek legyenek velük.

Te már megtapasztaltad, hogy csak a változás állandó. Tudod, hogy te is túlélted a saját kamaszkorod, s ezek az idők is el fognak múlni. A rossz is. A jó is. A feleselés és az odabújás is.
A kérdés, csak az, hogy mennyi örömet facsartok ki belőle – együtt.
Közös kalandokra, valódi élményekre fel!